Ősrobbanás Ödön

Magyar Péternek melyik a kedvenc Factionje WH40k-ban ?

Ha a Novák Előd olyan jó volt, miért nincs Novák Utód?

Összeveszett a két kutyás úr.
Gergő épp cigit szeretett volna venni – természetesen a viccesebbik fajtából. Dávid viszont úgy gondolta, hogy adózna belőle, senki nem tudja miért szeretne ennyire adózni. Nem jutottak közös nevezőre.

Márpedig ahol nincs egyetértés, ott rendszerint… hát, bonyodalom támad.
És támadt is.

Hamar kiderült ugyanis, hogy vissza kellene fizetni azt a szerény mennyiségű közpénzt, amit a kampány során sikerült elkölteni. Apróság,
mindössze 680 millió forint.

Egy pillanatra csend lett.

– Sebaj – törte meg Gergő. – Végül is, amióta havi 5 millió bruttót keresek, én magam sem igazán tudom, hova tegyem a pénzt. Csak gyűlik.

– Értem – bólintott Dávid. – Csak itt most nem gyűlik, hanem hiányzik.

– Részletkérdés.
A háttérben valaki félénken megszólalt:

– Elnézést… 680 millióból nem jött össze még egy százalék sem?
Rövid szünet következett. Majd a kérdező többé nem volt jelen.

– Akkor számoljunk – folytatta Gergő, mintha mi sem történt volna. – Volt nagyjából ötvenezer szavazónk. Ha mindenki egy kicsit… hozzájárul…

– Az talán sok lesz fejenként – jegyezte meg Dávid.

– Igaz. Akkor legyen inkluzív megoldás. Fizessen az is, aki nem ránk szavazott. Végül is, demokrácia van.
Dávid elgondolkodott.

– Érdekes, hogy pont most hivatkozunk erre. Az elmúlt hetekben inkább azon dolgoztunk, hogy minél több ember minél kevésbé kedveljen minket. Meglepően hatékonyan.

– Stratégia – legyintett Gergő. – Amit felépítettem, az egyedi. Ha egyszer azt mondjuk, hogy fizetni kell, akkor fizetni fognak. Ez egy… közösségi élmény.

– És a demokrácia?
Gergő elmosolyodott.

– A demokrácia egy nagyon hasznos eszköz. Például amikor valami nem tetszik, akkor lehet rá hivatkozni. Vagy amikor valamit el kell magyarázni.
Egyébként pedig rugalmasan kezeljük.

– Értem – mondta Dávid. – Ez így logikus.
Egy pillanatra mindketten elégedetten hallgattak.

– Akkor meg is vagyunk – zárta le Gergő.
Megölelték egymást, majd felpattantak egy szivárványos paripára, és komótosan elindultak a naplemente felé.

A történet többi szereplője pedig – a jól ismert módon – csendben hozzájárult a hiányzó összeghez, hogy jövőre is legyen alkalom hasonlóan tanulságos helyzetek megteremtésére.
Hiszen egy működő rendszerben a következmények kiszámíthatók.
Itt pedig… pontosan azok.

Aki felrakatta a politikai plakátokat, szedje is le, rákos gecik

Kedves , kedves !
Nem előre, hanem felfelé kell haladnia a magyaroknak, ezért jöttem le az Olinkuszról, hogy elvezesselek titeket a valhallába!
Köszönöm és igen!