Nemzetstratégiai Kutatóintézet

2026. március 28-án – az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program keretein belül megvalósuló – PRE_SAFE projekt partnerei személyes találkozón vettek részt Ajakon.

Az eseményen a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet Körmöczi Gábor pénzügyi menedzser és Pojtner Dániel projektasszisztens képviselték.

A nap első felében a partnerek áttekintették a projekt aktuális feladatait, különös tekint***el a Képzők Képzése Program előrehaladását, valamint a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítését. A szakmai egyeztetések mellett kiemelt szerepet kapott a tapasztalatcsere és a közös gondolkodás is.

A nap második felében a résztvevők megkezdték a projekt keretében szeptemberben megvalósuló nagyszabású katasztrófavédelmi gyakorlat előkészítését, amely Tuzsér és környékén kerül majd megrendezésre. A partnerek bejárták a gyakorlat potenciális helyszíneit a térségben, áttekintették az eszközöket és közösen egyeztették a következő lépéseket. A találkozó így egyszerre jelentett stratégiai tervezést és intenzív gyakorlati felkészülést, amely jelentősen hozzájárul a projekt sikeres megvalósításához.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.

On March 28, 2026, the partners of the PRE_SAFE project — implemented within the framework of the Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Programme — participated in an in-person meeting in Ajak. The Research Institute for National Strategy was represented by Gábor Körmöczi, financial manager, and Dániel Pojtner, project assistant.

During the first half of the day, the partners reviewed the current tasks of the project, with particular focus on the progress of the Training of Trainers Program, as well as the preparation of disaster management exercises. In addition to professional discussions, special emphasis was placed on the exchange of experiences and joint thinking.

In the second half of the day, participants began preparations for a large-scale disaster management exercise to be implemented in September within the framework of the project, which will take place in Tuzsér and its surrounding area. The partners visited potential locations for the exercise in the region, reviewed the available equipment, and jointly discussed the next steps.
Overall, the meeting combined strategic planning with intensive practical preparation, significantly contributing to the successful implementation of the project.

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

A PRE_SAFE projekt keretében zajló, klímakockázati fókuszú dokumentumelemzés során nemcsak az érintett résztérségekre, hanem az egyes közigazgatási szintekre vonatkozóan is megvizsgáltuk, hogy az előzetesen azonosított kockázati tematikák miként jelennek meg a projekt célterületén hatályban lévő tervezési dokumentumokban.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a projekt célterületén nincs dedikált közigazgatási szintje az éghajlatváltozás és az azzal járó természeti kockázatok, katasztrófák kezelésének.

A vizsgált jelenségek közül a legnagyobb mélységben mindhárom térségi szinten a klímaváltozás általános problematikájával foglalkoznak a dokumentumok: a 2,0 körüli értékek az összes vizsgált szinten (de különösen a megyei/regionális tervek esetében) jelentős stratégiai fókuszra utalnak. Az adaptáció minden térségi szinten nagyobb hangsúlyt kap, mint a mitigáció, legkisebb mélységben pedig mindkettővel a járási/kistérségi szint foglalkozik.

A vizsgált természeti kockázatok többsége ugyanakkor átlag feletti figyelmet (1-es fölötti érték) kap ezen a szinten. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezen a szinten – a települések önkéntes társulásai által létrehozott mikrotérségek szintjén – jelentős számú Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) készült a projektterületen (elsősorban Magyarországon), amelyek értelemszerűen nagyobb részletességgel és mélységben foglalkoznak a klímaváltozás sajátosságaival. A járási/kistérségi szintű dokumentumokban az – összesítésben is legnagyobb figyelmet kapó – árvízkockázatok jelennek meg a leghangsúlyosabban, de a hőhullámok, a belvíz, az erdőtüzek és a viharkárok kapcsán is jelentős stratégiaalkotási mélységről beszélhetünk ezen a térségi szinten.

Települési/községi szinten szintén az árvíz, míg megyei/regionális szinten az árvíz mellett a belvíz és a szélsőséges időjárási jelenségek kapnak kiemeltebb szerepet. Érdekes ugyanakkor, hogy a villámárvíz, a földcsuszamlás, valamint általánosságban a katasztrófahelyzetek kisebb figyelmet kapnak járási/kistérségi szinten, mint akár megyei/regionális, akár települési/községi szinten. Fontos üzenettel bír, hogy a legkisebb – lényegében minimális – stratégiai beágyazottsága mindhárom térségi szinten a villámárvizek problematikájának van. Ez azért is különösen érdekes, mert az előzetes eredmények alapján a villámárvizek tekintetében a projektterület mindegyik résztérségében kifejezetten jelentős, és egyre növekvő kockázatokkal kell számolni.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.



Within the framework of the PRE_SAFE project, a climate risk-focused document analysis was carried out to examine not only the affected sub-regions but also different administrative levels, assessing how the previously identified risk themes are reflected in planning documents currently in force within the project’s target area. Based on the results, it can be concluded that there is no dedicated administrative level in the project area specifically responsible for addressing climate change and the associated natural hazards and disaster risks. Among the examined phenomena, the general issue of climate change is addressed in the greatest depth across all three territorial levels. Scores around 2.0 across all levels indicate a strong strategic focus – particularly in county/regional level plans. Adaptation receives greater emphasis than mitigation at all territorial levels, while both are addressed in the least depth at the sub/micro-regional level.
At this level, however, most of the examined natural risks receive above-average attention (a value higher than 1). This is likely due to the fact that a significant number of Sustainable Energy and Climate Action Plans (SECAPs) have been developed at the sub/micro-regional level – established by voluntary associations of municipalities – within the project area (primarily in Hungary). These documents naturally address climate change-related characteristics in greater detail and depth. At the sub/micro-regional level, flood risks are the most prominently addressed – receiving the highest overall attention as well. However, heatwaves, inland excess water (waterlogging), wildfires, and storm damage are also covered with considerable strategic depth at this territorial level.
At the municipal/settlement level, flooding remains the most emphasized risk, while at the county/regional level, in addition to flooding, inland excess water and extreme weather events are given greater prominence. It is noteworthy, however, that flash floods, landslides, and disaster situations in general receive less attention at the sub/micro-regional level than at either the county/regional or municipal/settlement levels. An important takeaway is that flash floods exhibit the lowest – basically minimal – level of strategic integration across all three territorial levels. This is particularly striking given that preliminary findings indicate that all sub-regions within the project area face significant and increasing risks related to flash floods.

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

A Nagydobronyi kistérség (Великодоброньська територіальна громада) Kárpátalja (Закарпатська область) nyugati részén, a Csapi-Munkácsi-medencében helyezkedik el. A 2020 decemberében az Ungvári járás (Ужгородський район) részeként létrejött kistérség öt települést foglal magában.

Felszíne síkvidéki, vízrajzát a Latorca folyó és több kisebb vízfolyás határozza meg. Közlekedési szempontból kedvező fekvésű, ugyanakkor vasúti megállóval nem rendelkezik.
11 ezer fős lakosságának a 95 százaléka – a legutóbbi népszámlálás alapján – magyar származású. Központja a közel 6 ezer fős nagyközség, Nagydobrony.
A térség gazdaságának alapja a mezőgazdaság, különösen a fóliás és intenzív zöldségtermesztés (paprika, paradicsom, újburgonya, fűszerpaprika), amely sok család számára biztosít megélhetést. 2024-ben mintegy 210 farmergazdaság működött a kistérségben.
A térség kulturális és oktatási szempontból is kiemelkedő, több magyar nyelvű intézmény működik itt, köztük a Nagydobronyi Református Líceum és a Kárpátaljai Magyar Líceum.

PARTNERSÉG HATÁROK NÉLKÜL – a Planning4U projekt az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program keretében és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető partneri szerepvállalásával valósul meg.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.



The Velyka Dobron micro-region is located in the western part of Zakarpattia Oblast, within the Chop–Mukachevo Basin.

Established in December 2020 as part of Uzhhorod District, the micro-region comprises five settlements. Its terrain is predominantly flat, and its hydrology is defined by the Latorica River and several smaller watercourses. Although it benefits from a favorable transport location, it does not have a railway stop.
According to the most recent census, approximately 95% of its population of around 11,000 is of Hungarian ethnicity. Its center is Velyka Dobron, a large village with a population of nearly 6,000.
The local economy is primarily based on agriculture, particularly greenhouse and intensive vegetable production (including peppers, tomatoes, early potatoes, and paprika), which provides a livelihood for many families. In 2024, approximately 210 farms operated in the micro-region.
The area is also notable from a cultural and educational perspective, with several Hungarian-language institutions, including the Velyka Dobron Reformed Lyceum and the Transcarpathian Hungarian Lyceum.

PARTNERSHIP WITHOUT BORDERS – the Planning4U project is implemented under the Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Programme, with the Research Institute for National Strategy acting as the lead partner.

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

A Csapi kistérség (Чопська територіальна громада) Kárpátalja (Закарпатська область) nyugati szélén, az ukrán–magyar határ mentén helyezkedik el. Területe a Kárpátaljai-alföldön belül a Csapi-Munkácsi-síkság részét képezi, délről a Tisza, északról a Latorca folyók határolják.
Adminisztratív egységként Ukrajna decentralizációs reformjának keretében 2020 júniusában jött létre 8 település önkormányzati egyesülésével az Ungvári járás (Ужгородський район) részeként. Lakosságszáma mintegy 15,5 ezer fő. Etnikailag vegyes összetételű, szűk magyar többségű kistérség: a falvak zömében a magyar lakosság dominanciája jellemző, míg Csap városában és két további településen az ukrán nemzetiségűek alkotnak többséget.
Központja Csap, amely Ukrajna egyik legfontosabb nemzetközi vasúti és közúti logisztikai csomópontja az ukrán–magyar–szlovák hármashatár közelében. A Csap–Záhony határátkelő, az M06 Kijev–Csap nemzetközi autóút, valamint több jelentős vasútvonal (Budapest, Bécs, Kassa, Prága, Lviv, Kijev irányába) meghatározza a térség gazdasági és geopolitikai jelentőségét.
PARTNERSÉG HATÁROK NÉLKÜL – a Planning4U projekt az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program keretében és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető partneri szerepvállalásával valósul meg.
Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.



The Chop micro-region is located on the western edge of Zakarpattia Oblast, along the Ukrainian–Hungarian border. Its territory forms part of the Chop–Mukachevo Plain within the Transcarpathian Lowland, bordered by the Tisza River to the south and the Latorica River to the north.
As an administrative unit, it was established in June 2020 as part of Ukraine’s decentralization reform through the amalgamation of eight municipalities, and it belongs to the Uzhhorod District. Its population is approximately 15,500. The micro-region has a mixed ethnic composition, with a slight Hungarian majority: Hungarian populations dominate in most of the villages, while ethnic Ukrainians form the majority in the town of Chop and in two other settlements.
Its center is Chop, one of Ukraine’s most important international railway and road logistics hubs, located near the Ukrainian–Hungarian–Slovak triple border. The Chop–Záhony border crossing, the M06 Kyiv–Chop international highway, and several major railway lines (connecting toward Budapest, Vienna, Košice, Prague, Lviv, and Kyiv) define the region’s economic and geopolitical significance.
PARTNERSHIP WITHOUT BORDERS – the Planning4U project is implemented under the Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Programme, with the Research Institute for National Strategy acting as the lead partner.
This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

Az éghajlatváltozás és az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése egyre sürgetőbbé teszi, hogy az egyes települések és térségek saját hatáskörben is kiemelt figyelmet fordítsanak a klíma- és katasztrófakockázatok feltárására, megelőzésére, illetve kezelésére.

A PRE_SAFE projekt keretében zajló klímakockázat-feltárási tevékenység során ezért azt is megvizsgáltuk, hogy ezek a kockázatok miként jelennek meg a négy érintett térség tervezési dokumentumaiban. E tartalomelemzési munka alapját egy olyan adatsor képezte, amely a főbb klímakockázati tematikák előfordulását veszi számba a vizsgált térségek és egyes közigazgatási egységeik (települések, kistérségek/járások, megyék) aktuális tervezési dokumentumaiban (összesen 155 db), a téma megjelenésének mélységét tükröző operacionalizálási szintek szerint kategorizálva
1) – csak problémafelvetés;
2) – a hosszú távú koncepció/stratégia része;
3) – konkrét program, terv, cselekvés megfogalmazása;
4) – önálló fejezet/dokumentum).

Ez alapján került kiszámításra, hogy egy adott térség dokumentumai egy adott természeti jelenséget, katasztrófa-kihívást átlagosan milyen mélységben operacionalizálnak, a cselekvések meghatározásának milyen részletességéig jutottak el a témában. Ez a módszertan lehetővé t***e, hogy ne csak a témák puszta jelenlétét, hanem azok stratégiai beágyazottságának valódi mélységét is feltárjuk. Az elemzés összességében arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és annak hatásai csupán felszínesen, a problémák szintjén jelennek-e meg, vagy pedig beépülnek a hosszú távú célokba, konkrét cselekvési tervekbe, netán kiemelt figyelmet is kapnak. A tartalomelemzés révén azonosíthatjuk az esetleges tervezési hiányosságokat, hozzájárulva egy ellenállóbb és fenntarthatóbb regionális fejlődéshez a magyar–szlovák–román–ukrán határtérségben.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.



The increasing frequency of climate change and extreme weather events is making it ever more urgent for individual municipalities and regions to give priority — within their own competencies — to the identification, prevention, and management of climate- and disaster-related risks. Within the framework of the PRE_SAFE project, the climate risk assessment activities therefore also examined how these risks are reflected in the planning documents of the four affected regions. This content analysis was based on a dataset that records the occurrence of key climate risk themes in the current planning documents of the examined regions and their administrative units (municipalities, micro-regions/districts, and counties), covering a total of 155 documents.
The themes were categorized according to operationalization levels reflecting the depth of their integration: 1 – mere identification of the problem; 2 – inclusion in long-term concepts/strategies; 3 – formulation of specific programs, plans, or actions; 4 – dedicated chapter or standalone document.
Based on this, we calculated the average level of operationalization in which the documents of a given region address a specific natural phenomenon or disaster-related challenge, how far they progress in terms of the level of detail in defining related actions. This methodology made it possible to capture not only the mere presence of topics, but also the true depth of their strategic embedding. Overall, the analysis sought to determine whether climate change and its impacts appear only superficially, at the level of problem identification, or whether they are integrated into long-term objectives, concrete action plans, or even given priority attention. Through content analysis, it is possible to identify potential planning gaps, thereby contributing to a more resilient and sustainable regional development in the Hungarian–Slovak–Romanian–Ukrainian cross-border area.
This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

Könyvbemutató a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben -
Dupka György: Magyar hadifoglyok, internáltak a Baltikumban (1944-1953)

Székesfehérvár, 2026. április 15. – intézetünk munkatársa, Dr. Tőzsér Anett „A hungarikumok szerepe a települések fejlesztésében és az országimázs formálásában” címmel tartott előadást turizmus-vendéglátás szakos hallgatók számára a Kodolányi János Egyetem Turizmus Tanszékén.

Bridge to the East – The Bridge2EastCE International Cooperation Project Has Launched - Interreg Central Europe The Bridge2EastCE project – co-financed by the Interreg Central Europe Programme – was officially launched on 24 March 2026 at a ceremonial event in Budapest. The kick-off event brought together a wide range of domestic and international partners, policymakers, and representatives of scientific ...

https://nski.hu/hid-kelet-fele-elindult-a-bridge2eastce-nemzetkozi-egyuttmukodesi-projekt1.html