Almásfüzitői Könyvtár

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Sün Balázs Óvoda - Napsugár csoport

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Fekete István Általános Iskola - 3.-4. osztály

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Fekete István Általános Iskola - 2. osztály

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Fekete István Általános Iskola - 1. osztály

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Sün Balázs Óvoda - Katica csoport

Március 15-e a magyar szabadság, a bátorság és az összefogás ünnepe. 1848. hőseire emlékeztünk a könyvtárban - Sün Balázs Óvoda - Virág csoport

Március 1-jén tartjuk az Ölelj meg egy könyvtárost világnapot. Tessék minket bátran megölelni! 🤗

👉 Írj egy 🤗-t kommentbe, ha ma megölelnél egy könyvtárost!

👉 Vagy jelöld meg azt a könyvtárost, akinek járna egy nagy ölelés!

Ma hivatalosan is szabad. 😉

December 2-án ismét Jókai 200 Olvasókör lesz 16:00-tól a Művelődési Házban. Várunk mindenkit szeret***el!

1844. november 13-án hazánkban hivatalos államnyelv lett a magyar, anyanyelvünk csak ekkor váltotta fel végleg a latint. Ennek a törvénynek a megszületése a magyar reformkor egyik legnagyobb sikere volt.

Kezdeti próbálkozások

A magyar nyelv hivatalossá tételének a kérdése már sokszor felmerült a hazai nemesség körében, Bessenyei György már az 1770-es években szorgalmazta a magyar nyelv széleskörű használatát, de igazi mozgalom csak II. József korában indult, amikor a kalapos király nyelvrendeletében a német nyelvet t***e kötelezővé. A Habsburg uralkodó halálos ágyán visszavonta összes rendeletét, így a nyelvre vonatkozót is, de akkor már a magyar nemesek kitartottak amellett, hogy a magyar nyelvet használják a hivatalos ügyek intézésekor. 1790 után - miután a kalapos király visszavonta rendeleteit- a magyar nemesség megoszlott a magyar nyelv használatát illetően, sokak ragaszkodtak a már jó bevált latinhoz, akkor még csak egy kisebbség akarta a magyar nyelvet hivatalossá tenni. Kivételt jelentett Erdélyt, ahol a vármegyék és székely székek a központi hatóságokkal már régóta magyarul leveleztek.

Lassú haladás

1790-et követően csak nagyon kis lépesekben tudták megvalósítani a magyar nyelv hivatalossá tételét a magyar országgyűlésben. A legnagyobb hatást a magyar költők gyakorolták a közvéleményre, akik bebizonyították, hogy anyanyelvünkön is csodálatos költeményeket lehet írni. Az országgyűlés nagyon lassan haladt előre, amelynek legfőbb akadálya a Habsburg udvar volt, akiknek képviselői akadályokat görgettek a magyar nyelv széles körű használata elé, sokszor a nemzetiségekre hivatkozva tologatták a magyar nyelv hivatalossá tételének az ügyét. A magyar államnyelv kérdésével az 1790/91, 1792, 1805, 1807/8 és 1811/12. évi országgyűlés foglalkozott, de törvény a magyar nyelv ügyében csak három született: az 1791:XVI. te. a közügyeknek magyar nyelvem való viteléről, az 1792 :VII. te. a magyar nyelv tanításáról és használatáról, valamint az 1805 :IV. te. a magyar nyelv használatáról.

Széchenyi fellépése

A legnagyobb magyar rendkívüli körülmények között lépett a politikai nyilvánosság elé. 1825. november 3-án, amikor az országgyűlésben egy magyar tudós társaság alapításának ügye került szóba, a fiatal gróf felállt és erre a célra egy évi jövedelmét ajánlotta fel. Mások is csatlakoztak a nemes felajánláshoz és sikerült felállítani a Magyar Tudós Társaságot, amely 1830-ban kezdte meg működését. A társaság fő célja a magyar nyelv elterjesztése volt, ezen kívül megkezdték a nyelv kutatását is, akkor született meg a gondolat, hogy elkészítsék a magyar nyelv szótárát, amelyben összegyűjtik a Kárpát-medencei magyarság által használt szavakat és földrajzi neveket is.

Reformkori eredmények

Széchenyi felajánlásnak köszönhetően sokan felkarolták a magyar nyelv ügyét, ennek köszönhetően az 1830-as években felgyorsult a magyar nyelv hivatalossá tételének a kérdése a parlamentben. Az első jelentős áttörés 1829-30-ben következett be, amikor az országgyűlés elfogadta, hogy a Helytartótanács a beadott kérvényekre magyarul válaszoljon, illetve a hivatalokban magyarul tudó tisztségviselőket alkalmazzanak. Ezzel a közigazgatásban, polgárjogot nyert a magyar nyelv. Az 1832-36-os országgyűlésen a magyar nemesek elérték, hogy a törvények hivatalos nyelve a magyar legyen. Ezután 1839/1840-ben tovább bővült a hivatalokban a magyar nyelv használata. Végül az 1843-44-es országgyűlésen született meg az a törvény, miszerint a magyar nyelv hivatalossá vált a közigazgatásban.
/Forrás: http://alfahir.hu/

Kép: Széchenyi István felajánlja birtokai egyéves jövedelmét egy tudós társaság megalapítására. A társaság fő célja a magyar nyelv elterjesztése volt.

November 4-én ismét Jókai 200 Olvasókör lesz 16:30-tól. Várunk mindenkit szeret***el!