Érdekességek a Világról

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorsétteremlánca. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik. Ennek lényege, hogy az egyes éttermeket alvállalkozók létesítik és üzemeltetik, amelyek számára a McDonald’s mint anyacég ellenérték fejében engedélyt ad a védjegyeinek használatára, különböző szolgáltatásokra és az üzletviteli know-how alkalmazására. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló pakettnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.Az USA-ban az olcsó hamburger a nagy gazdasági világválság idején lett népszerű étel. Egy testvérpár, Richard és Maurice McDonald 1937-ben hot-dogot és hamburgert kezdett árusítani. Az üzlet olyan jól ment, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardinóban McDonald’s néven éttermet nyitottak. Hamar kiderült, hogy bevételeik zöme nem a hot-dogból, hanem a hamburgerek eladásából származik, így a továbbiakban már csak ezt árusították. Az ötvenes évek gazdasági-társadalmi fellendülése nyomán az amerikai hamburgerfogyasztás egyre tömegesebbé vált, és a testvérpárhoz csatlakozó Ray Kroc, aki később meghatározó szerepet játszott a franchise-hálózat kiépítésében és cégvezető lett, Chicago Des Plaines nevű külvárosában 1955. április 15-én megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét. A cég 1971 óta van jelen Európában: első egységüket Hollandiában nyitották meg, majd Nyugat-Németország következett. A cég a Coca-Colával áll szerződésben, ezért üdítőitalokból 1955 óta csak Coke-termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi is kapható. 2020 novemberében a McDonald's bejelentette, hogy McPlant néven egy növényi alapú szendvicset vezetnek be, emellett hogy további növényi alapú termékeket fejlesztenek ki, amelyek kiterjednek a csirkepótlókra és a reggeli szendvicsekre. Ezt a bejelentést a Beyond Meat növényi alapú burgerpogácsájának sikeres tesztelése után tették. A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú gyorsétterem láncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Az első helyszín még a Kádár-rendszer végén, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában. A szendvicsek alapanyagait a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban létesített háttérüzem gyártotta és szállította, Burgert Róbert vezérigazgató személyes felügyelete mellett. A nyitáskor, amelyet hatalmas várakozás előzött meg, 15 féle termékből lehetett választani, a Big Mac (a legdrágább szendvics) 43 Ft-ba került. Az azóta eltelt 34 év alatt 98 McDonald’s étterem nyílt és az infláció miatt közel 37-szeresére emelkedett a termékek ára. Az 1984-1994 között működött népszerű City Grill hálózatot hamar kiszorította.

A kínai nagy fal valójában nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Csin Si Huang-ti kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km közötti hosszakat adtak meg. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jü-kuan átjárónál található Kanszu tartományban.Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták, majd 2012-ben is egy újabb 100 km-es szakaszára bukkantak a mongol határnál. Kína északnyugati területén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt 7200 kilométer, ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja a 20 ezer kilométert.
A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.[8] Elméleti megfontolások azt mutatják, hogy a nagy fal szabad szemmel még földközeli űrpályáról sem, vagy csak valószínűtlenül szerencsés körülmények között lenne látható, egyszerűen nem elég vastag ahhoz, hogy az emberi szem felbontóképességével ilyen nagy távolságból észlelhető legyen.

Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903–1945 között a mai Erzsébet híd helyén. Létesítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd (Fővám téri híd) építésével együtt. A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) hídra. A tervezők közül 41-en oldották meg az áthidalást egyetlen nyílással, 36-an az Eskü téri, öten a Fővám téri hídnál. A 74 pályázó közül 15 volt magyar, a többiek közül a legtöbb amerikai volt (16), továbbá több olasz, osztrák, német és francia pályázat is érkezett.
Az Erzsébet hidat a második világháború idején, 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni, pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába. Érdekesség, hogy az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború eme pusztítására. 1947-től az 1960-as évek elejéig – a Petőfi hídhoz hasonlóan – a Rákóczi úti villamosjáratok végállomása a pesti hídfőnél volt, a villamosok a híd megmaradt felvezetőjén fordultak. A régi híd maradványainak bontása után a végállomás az akkori Felszabadulás térre került. A pesti oldalon állva maradt pilont végül 1960-ban bontották el.
Kis érdekesség: A pilonok kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások a camera obscura elvén az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra.[9]
A Magyar Televízió műsorkezdési logója sok éven keresztül az Erzsébet híd stilizált animációja volt.
A hídhoz teljesen egyedi lámpatestek készültek, de ezeket később lecserélték, amikor az útpálya három sávossá vált.[10]

Budapest legszebb sugárútjának, a több mint 2 kilométer hosszú Andrássy út kialakítását a városrendezési szándék indította el. A terv Reitter Ferenc munkája – ő volt az, akinek a budapesti hajózható csatornára vonatkozó tervét elvetették, annak helyén épült ki a Nagykörút.

Az Andrássy utat 1872-ben kezdték el építeni, 1876-ban adták át, az út mentén felhúzott házak építése az 1880-as évek végén fejeződött be, az Andrássy út alatt húzódó földalatti villlamosvasút (az európai kontinensen az első) pedig 1894 és 1896 között épült.

A sugárút érdekessége, hogy annak idején jórészt neoreneszánsz stílusú házakat építettek annak idején, így viszonylag egységes képe volt. A másik, hogy több kiemelkedő érdekessége és ékessége is van (például az Operaház vagy a Körönd finoman tervezett különleges palotái), hogy ha csak annyit teszel, hogy végigsétálsz rajta és megnézed a nevezetességeit, már arra rámehet egy egész napod. Az UNESCO világörökség része, részben azért, mert az Andrássy útnak és környezetének kialakításakor a legmodernebb tervezési megoldásokat és a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták.

Gül Baba türbéje a legészakibb iszlám zarándokhely – és mecsetet is terveztek ide

Buda elfoglalásakor érkezett II. Szulejmánnal egy muszlim dervisfőnök, akinek a valódi neve nem, csak a ragadványneve maradt fenn: Gül Baba, vagyis Rózsa Apó (Rózsák atyja). A legenda szerint utolsó éveit töltötte Budán, és itt rózsatermesztéssel foglalkozott, ezért kapta a környék a Rózsadomb nevet. A kutatók szerint azért hozták össze a rózsákkal, mert a turbánja tetején egy rózsát viselt – a dervisfőnök jelét.

Halála után emelték a nyolcszög alakú szép síremléket, 1548-ban fejezték be. Mivel a muszlim hívők szentnek tartották Gül Babát, a 19. században is gyakran érkeztek zarándokok a sírhoz, 1877-ben azonban az akkori belügyminiszter kitiltotta őket onnan.

Mivel Törökországé lett a türbe, a török kormány többször is jelentős összeget adományozott a felújításra – most is éppen az ő segítségükkel zajlik a rekonstrukció.

Mint azt a Falanszter blog megírta, 1914-ben, amikor a Monarchia hadat üzent Szerbiának, október 29-én Törökország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az oszmán egységek országuk határain, valamint Galíciában és Romániában is harcoltak, és ezután nem sokkal felmerült a mecset építésének ötlete.

1915 decemberében kihirdették a Gül Baba türbe és a mellé építendő mecset tervpályázatát, 1916. április 4-én a Fővárosi Tanács határozati formában megalakította a "Mecsetépítő Bizottságot", a magyar országgyűlés pedig elismerte az iszlám vallást. Végül maga a háború akadályozta meg a mecset felépítését.

Sziasztok! Az oldalon pár érdekességet osztok meg veletek a Világról. Remélem találsz olyan olvasmányokat amik érdekesek lehetnek számodra! Jó szórakozást! 😊