Steindl Imre Program

Táblatörténet No.1.

A dualizmus kori középületekben vált elterjedt szokássá, hogy egy beltéri emléktáblával örökítették meg az építőket és építtetőket. A táblák többnyire a főbejárati kapualjak falát ékesítették, de az Országházban például a Kupolacsarnokba került, az Igazságügyi Palotában pedig szintén kiemelt helyre, a Központi Csarnokba. Itt sem akárhová, hanem az épület szimmetriatengelyébe, a belépővel szemközti falra, Justitia szobra alá. A táblára vésték az építés ideje alatt hivatalban lévő kormányzati és igazságszolgáltatási vezetők és a tervező nevét, első helyen pedig – öles betűkkel – az avatáson személyesen is részt vett uralkodó, Ferenc József szerepel. Valószínűleg épp ezért a táblát – sok más hasonló társával együtt országszerte – az 1950-es évek elején eltávolították. Az eredeti sajnálatos módon nem maradt meg a pince egy félreeső zugában a falnak fordítva. Valószínűleg a levételkor összetört, és mára nyomtalanul eltűnt. A helyén új fehérmárvány táblán, igazodva az épület új funkciójához, a Munkásmozgalmi Múzeumhoz, rövid időre Marx, Engels, Lenin és Sztálin arcképe, valamint a „Világ proletárjai egyesüljetek!” felirat jelent meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1957-es megnyitása óta pedig itt egy vésetlen fehérmárvány tábla volt látható. Az épület most zajló rekonstrukciójának célkitűzése volt, hogy minden reprezentatív tér, így a Központi Csarnok is minél inkább építéskori képét mutassa, így az eredeti emléktábla szöveghű, anyagában is hasonló remake-je nemrég visszakerült helyére.

A díszterem csodás díszei

Az Igazságügyi Palota díszterme eredetileg a kúria teljes ülésének volt hivatott helyet adni. Fontosságát nemcsak az jelzi, hogy azt I. emeleten, az épület szimmetriatengelyében található, hanem gazdag díszítése is. A rekonstruált üvegablakokról már volt szó, most a gondosan restaurált mennyezetről mutatunk néhány fényképet. A termet úgynevezett szegmensíves dongaboltozat fedi, amelynek felületét nyolcszögű bemélyedések, úgynevezett kazetták tagolják, melyek közepén virágmotívumos dísz, rozetta helyezkedik el. Ez a kialakítás antik római előzményekre vezethető vissza. A mennyezetet a ház díszítő- és szobafestését végző, az Operaházon és a Királyi Palotán is dolgozó Scholtz Róbert és műhelye készít***e eredetileg, ahogy a terem két keskeny végfalán lévő magyar címert, valamint az aranyozást is. A jó állapotú felületeket az elmúlt időszakban letisztították, így az egész épületben alkalmazott koncepció jegyében megújulva, de korukat nem meghazudtolva lesznek láthatók a jövőben.

Megújultak az óriás ablakok az Igazságügyi Palota központi csarnokában

Az ország egyik legnagyobb, 19. századi mart- és színesüveg ablakegyüttese az Igazságügyi Palota központi csarnokában található. A teret két oldalról, északi és déli irányból határoló, félkörív alakú, fémszerkezetbe illesztett üvegfelületek - az un. lunetták - egyenként megközelítőleg 90 négyzetméteresek, melyek mérete egy-egy nagyobb budapesti lakás alapterületéhez hasonló. A nyílászárók kétrétegűek és alapvetően az a rendeltetésük, hogy a központi csarnokba minél több természetes fény jusson be. A tervező, Hauszmann Alajos szándékának megfelelően átlátni nem lehet rajtuk, mert a vékony színesüveg bordűrök és osztósávok között úgynevezett martüveg táblák vannak, amelyek visszafogott mintájukkal a fény egyenletes szórásáról is gondoskodnak. Az elmúlt év során a fémszerkezeteket és az üvegeket – az épület átadása óta először – teljesen felújították. A feladat nemcsak a hatalmas méret miatt volt különleges, hanem a két réteg közötti részhez való hozzáférés is komoly kihívást jelentett a szakembereknek. Az eredeti, jó állapotú, 130 éves szerkezetekbe helyezett színes- és martüveg táblákat is restaurálták. Csere itt is csak a legszükségesebb esetekben történt, mivel az Igazságügyi Palota befejezéséhez közeledő rekonstrukciójának alapelve, hogy az eredeti részekből mindent meg kell menteni, ami menthető.

Justitia megújulása

Justitia hazatérésének történelmi jelentőségű pillanatát restaurátorok 14 hónapon át tartó, komoly munkája előzte meg. Bár az alkotás az 1980-as évektől a Markó utcai bírósági épületben volt, a szabadban töltött korábbi évtizedek jelentősen roncsolták a carrarai márvány anyagát. A magyar éghajlatot kevéssé tűrő kő felülete átkristályosodott, és ezzel fényét veszt***e. Ezt csak a felületek jelentős mélységű csiszolásával lehetett volna visszaállítani, ami túl durva beavatkozás. Ezért a restaurátorok a szobrot alaposan megtisztították, illetve ahol végképp szükséges volt, ott pótolták az anyaghiányokat.
Mivel az 1950-es évek során eltűnt a szoborhoz tartozó sárgamárvány trón, azt újra kellett faragni. A pontos rekonstrukciót az eredeti szobor előzetes 3D-szkennelése t***e lehetővé. A közel 10 tonnás szobor valójában nem ül a trónon, hanem a díszes ülőalkalmatosság elemeit az alak kőtömbje köré építik majd, pont úgy, ahogy eredetileg is volt.
Justitia fémből készült attribútumai szintén megújultak. A megmaradt kardmarkolat, az 1980-as években készült, de most az eredeti alapján kissé átalakított fénysugaras korona és a korábbi pótlása helyett korabeli fotók alapján rekonstruált mérleg aranyozott felületekkel kerülnek vissza helyükre, így Justitia valódi antik istenségszoborként köszönti majd az Igazságügyi Palota dísztermébe lépőket.

Tisztelettel emlékezünk rá, öröksége velünk marad.

Justitia hazatért!

75 év után visszatért otthonába, az Igazságügyi Palotába Strobl Alajos alkotása. Ma hajnalban egy dél-pesti telephelyről teherautó platóján szállították a Kossuth Lajos térre a három méter magas szobrot. A carrarai márványból kifaragott alkotás megközelítőleg 10 tonnás, így mozgatása speciális szaktudást és nagy körültekintést igényelt. A fél négyes érkezést követően előbb autódaruval a főbejárat előtt kiépített ideiglenes, rámpaként kialakított állványra emelték, majd jó két óra múlva Justitia már az előcsarnokban volt. Az igen szűk bejárati térben való mozgatáshoz, valamint a vízszintes irányú mozgatásokhoz hagyományos görgőket, a belső szintek közti emelésekhez pedig nagyteljesítményű kézicsörlőket alkalmaztak a MARKET Építő Zrt. és a Stylos Építőipari Kft. szakemberei.
A szobor még ezen a héten visszakerül eredeti helyére, a központi csarnokba.

Megérkeztek Justitia mellékalakjai

Az antik istenség „hazatérése” előtt a szobor két mellékalakja, a Jogot megszemélyesítő fiatalabb és a Törvényt megszemélyesítő idősebb férfi alakja a mai naptól ismét az Igazságügyi Palota épületében van. Az eredeti szobrokat Senyei Károly készít***e, aki a főhomlokzat tetején lévő háromlovas diadalszekér – a Triga – alkotója is volt. A szobrokat az 1950-es évek elején Justitiával együtt vitték el az épületből, amikor Rákosi Mátyás 60. születésnapját ünnepelve itt nyílt meg a Munkásmozgalmi Múzeum. A három szobor a pesti Károlyi-palota udvarára még együtt került, ám innen idővel a szóban forgó mellékalakokat elszállították, egyes források szerint a Kiscelli Múzeum szoborraktárában voltak egy ideig, majd az egyik közterületre került, a másik pedig a Százados úti művésztelepre. A beruházás előkészítése során egyiknek sem akadtunk nyomára, így egykorú fotók alapján történt meg a szobrok újramintázása Deák Jenő kőszobrász-restaurátor műhelyében. A szobrok jelenleg az előcsarnokban várják, hogy Justitia hazatérte után a helyükre kerüljenek.

Justitia - 2.rész

Justitia életútjának stációi számosak. Bármennyire is helyhez kötött műfaj a szobrászat, előfordul, hogy a sok esetben tonnákat nyomó alkotások idővel „vándorútra kelnek”. Az emlékművek, a történelem vitatott eseményeihez kötődő szobrok esetén ez talán kevésbé meglepő, azonban az Igazságügyi Palota antik istennőt formázó szobránál annál inkább. Az 1945 után fokozatosan berendezkedő kommunista hatalom a Curia épületét eredeti funkciójától megfosztotta, és Rákosi Mátyás személyi kultuszának jegyében, az ő 60. születésnapját ünneplő kiállítással megnyitva, itt helyezte el a Munkásmozgalmi Múzeumot. Justitia átvitt értelemben vett és szó szerinti trónfosztására valamikor 1951–1952 folyamán került sor. A díszes sárgamárvány trón eltűnt, a szobor pedig először a Százados úti művésztelepre, majd azt követően hosszabb időre a pesti Károlyi-palota udvarára került. Ez idő alatt a carrarai márványból készült alkotás az időjárásnak való kitettséget igencsak megsínylette. 1980-ban, restaurálás után a Pest Megyei Bíróság Thököly úti épülete elé került, de tovább romló állapota miatt végül 1983-ban elszállították, és a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületének előcsarnokában helyezték el, ahol modern mészkőtrónt kapott. Itt volt látható 2024 novemberéig.
Hogy ezután mi történt vele? Folytatjuk a következő alkalommal!

Justitia -1. rész
Justitia – az igazság istennője a római mitológiában – jóformán kötelező „kelléke” volt a 19. századi bíróságépületeknek Európában és Amerikában egyaránt. Ebbe a sorba illeszkedik a budapesti Igazságügyi Palota központi csarnokának fókuszpontjában, a főbejárattal szemközt elhelyezett ábrázolás is. Strobl Alajosnak, a korszak legnagyobb tekintélyű magyar szobrászának alkotása carrarai fehérmárványból, valamint észak-afrikai sárgamárványból készült, aranyozott, sárgaréz kiegészítőkkel. Az elsőre talán szokatlan többanyagúság és az ebből következő többszínűség a 19. és 20. század fordulójának egyik újdonsága volt hazánkban. Strobl egy későbbi, kisebb méretű, és végül a budai Királyi Palotába került Justitiáját a fém tartozékokon túl hétféle márványból készít***e. Ez utóbbi sajnos elpusztult, de az Igazságügyi Palota Justitiájának is mozgalmas sors jutott. De erről majd a következő alkalommal...

Terrazzo rekonstrukció

A 19. és 20. század fordulójának előszeret***el alkalmazott padlóburkolat típusa volt az úgynevezett terrazzo. Az ókor óta használt, és a reneszánsz Velencében tökéletesített technika jellemzően különféle apró köveket használt alapanyagként, melyekből egy-, vagy többszínű, akár mintás felületek is kialakíthatók voltak. A számos budapesti bérházban is alkalmazott burkolattípus az Igazságügyi Palotában a leginkább igénybe vett közlekedőkbe került, ám az évtizedek során sok helyen megsérült, megrepedt. A terrazzo hátránya, hogy igényes javítása nehézkes, így a felújítás előkészítése során az a döntés született, hogy egy nagyobb tanúfelület meghagyásával, a meglévő, rossz állapotú, a dilatációk hiányában repedt burkolat pontos felmérése nyomán rekonstrukcióként fog újra, eredeti minőségében elkészülni. Az eredeti minőséggel és felülettel való – mintázatra, színre és szemcsenagyságra vonatkozó – azonosságot szakértő zsűri felügyeli. A jövőbeli sérülések és javítási igények kiküszöbölésére a feszültségeket elvezető, szabad szemmel nem észrevehető dilatációk, valamint egyes helyeken a padló alatt futó vezetékekhez hozzáférést biztosító revíziós ajtók kerülnek az egyébként hagyományos technikával készülő felületbe.