Integritás Hatóság

51-szeres ár. Közbeszerzés nélkül. És egy nyomozás, ami az Integritás Hatóságnak köszönhetően újraindult.

A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cégnek az évek során két vezetője is volt. A korábbi ügyvezető, aki még a vb előtti évben, 2022-ben váratlanul távozott a posztról, az utolsó munkanapjainak egyikén még aláírt egy 260 millió forint + áfa értékű megállapodást 400 versenybíró kiképzéséről.

Hogy mi ebben a gyanús?
▪ Egy versenybíró kiképzése a szerződés szerint nagyjából 650 ezer forintba került. Ugyanakkor a Magyar Atlétikai Szövetség saját, nyilvános adatai szerint ez a díj 2017-ben mindössze 12 700 forint volt. Valamiért 51-szeresére drágult a képzés.
▪ A nettó szerződéses összeg 260 millió forint lett . Ez épp csak elfér a 262,485 millió forintos uniós értékhatár alatt, amely felett kötelező lett volna nyilvános közbeszerzést kiírni. Közbeszerzés így nem volt.
▪ A vb-t szervező cég a megbízást azzal a Magyar Atlétikai Szövetséggel kötötte, amely egyúttal 9%-os tulajdonosa is a cégnek. A maradék 91% az államé.
▪ Arra nem volt korábban bizonyíték, hogy a 400 fő el is végezte volna a képzést.

Az ügyben indult nyomozást a hatóságok rövid úton megszüntették.

Itt lépett be az Integritás Hatóság: hivatalos beadványban, tételesen kifogásolva a nyomozás hiányosságait,
- meg nem hallgatott tanúk,
- beszerzetlen szakértői vélemény,
- kihagyott vagyoni vizsgálat,
kezdeményezte annak folytatását. Ennek nyomán az ügy nem maradt elvarratlanul: a vizsgálat azóta is folyamatban van.

Ez az eset pontosan megmutatja, mire jó egy antikorrupciós hatóság. Egy gyanús szerződés kivizsgálása nem politikai kérdés, hanem közérdek: minden adófizetőnek közös érdeke, hogy a közpénz oda jusson, ahová szánták.

A tanulság egyszerű. Ha az Integritás Hatóságnak megfelelő jogköre van, akkor élni is tud vele. A megfelelő jogosítványok nem öncélúak, ezek eszközök ahhoz, hogy átláthatóbb, tisztább és igazságosabb ország épülhessen.

Az Integritás Hatóság a továbbiakban is függetlenül, pártatlanul és kizárólag a tényekre támaszkodva végzi a munkáját.

Történelmi lehetőség — és történelmi felelősség! Ma Brüsszelben politikai megállapodás született mintegy 16,4 milliárd euró, közel 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról. Ez az összeg a magyar éves költségvetés nagyjából 13 százalékának felel meg. A források közlekedési infrastruktúrára, a lakhatási helyzet javítására, a kis- és középvállalkozások támogatására, digitális és hálózati fejlesztésekre fordíthatók.

A megállapodás ténye örömteli számunkra, hiszen az Integritás Hatóság alapító küldetése az uniós források szabályszerű felhasználása.

Éppen ezért szeretnénk világossá tenni: Magyarország elemi érdeke, hogy ez a pénz szabályosan, átláthatóan és a magyar társadalom valódi hasznára kerüljön felhasználásra. Minél nagyobb összeg áramlik be az országba, annál nagyobb a tét, és annál nagyobb a felelősség is.

A Hatóság szerepe ebben a helyzetben felértékelődik. A források szabályos elköltése nem egy intézmény, hanem minden magyar adófizető közös érdeke. A megállapodás részeként az Integritás Hatóság megerősített jogkörei hozzájárulnak ahhoz, hogy a közpénz oda jusson, ahová szánták.

Az Erasmus-források hazahozatala lassan két éve a Hatóság egyik prioritása. Ennek érdekében érdemi javaslatokat fogalmaztunk meg. E javaslatcsomag az akkori politikai döntéshozók részéről érdemi reakció nélkül maradt. Üdvözöljük, hogy a magyar diákok és egyetemek számára a program elérhetővé válik.

Az Integritás Hatóság továbbiakban is függetlenül, pártatlanul és kizárólag a tényekre támaszkodva végzi a munkáját. Minden erőnkkel azon dolgozunk majd, hogy a magyar embereknek járó forrás valóban a nemzet javát szolgálja.

Vádat emelt a Debreceni Járási Ügyészség a nyírmártonfalvi, hírhedtté vált lombkorona nélküli lombkoronasétány ügyében a volt polgármester ellen – közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség.

Az Integritás Hatóság jelentős eredményeket ért az ügyben: több mint két évvel ezelőtt zárta le rendszerszintű vizsgálatát „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” című felhívás keretében benyújtott európai uniós pályázatok vonatkozásában. Ez a felhívás a „lombkoronasétány pályázatok” révén ismert. A programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd Ft volt.

A Hatóság a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálta a pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkorona sétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.

A Hatóság a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat.
A Hatóság a fentiek miatt feljelentést tett költségvetési csalás, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűnt***e, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatalnál.

A megállapítások röviden:
• A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
• Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
• Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
• Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
• Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.

A Hatóság részletes, illusztrált összefoglalója a rendszervizsgálatról az első kommentben található linken érhető el.

Napi másfél dollár a korrupció ellen 💰

Az IAACA közelmúltbeli budapesti konferenciáján elhangzott: az országok átlagosan költségvetésük mindössze 0,03%-át fordítják a korrupcióellenes küzdelemre - ez mindössze másfél dollárt jelent állampolgáronként. Összehasonlításképpen: honvédelemre általában kétszázszor többet költenek az államok.

Samuel De Jaegere (IACA) szerint több tényező határozza meg egy korrupcióellenes hatóság hatékonyságát: például a megfelelő finanszírozottság, a törvényben garantált függetlenség, vagy a vezetés minősége. Ezek többségére azonban magának a hatóságnak csekély ráhatása van. 🏛️

A panelbeszélgetés másik résztvevője, Sofie Arjon Schütte (U4 Korrupcióellenes Forrásközpont) szerint a hatékonyság egyik fokmérője az is, hogy mennyi ellensége van egy antikorrupciós hatóságnak: hiszen ez munkájuk szükségszerű következménye. 🎯

Új, marokkói szövetséges a korrupció elleni küzdelemben 🤝🌍

Az IAACA Europe 2026 konferencia első napján az Integritás Hatóság együttműködési megállapodást írt alá a Marokkói Királyság Nemzeti Feddhetetlenségi, Korrupciómegelőzési és -ellenes Hatóságával (INPPLC).

Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke és Őexcellenciája Mohamed Benalilou, az INPPLC elnöke kézjegyével ellátott megállapodás széles körű együttműködési keretet rögzít: kiterjed a közös kutatásra, információcserére, szakmai képzésekre és a mesterséges intelligencia korrupcióellenes alkalmazásának megosztására. 📋🤖

A korrupció nem ismer határokat: a globális összefogás építése ezért közös felelősségünk. 🏛️

Az Integritás Hatóság nyílt pályázatot hirdet a Korrupcióellenes Munkacsoport „nem kormányzati szereplőket képviselő tag" pozíciójának betöltésére.

A Munkacsoport a Hatóságtól független, elemző, javaslattevő és döntéselőkészítő testület, amely kulcsszerepet játszik a korrupcióellenes küzdelemben. Tagjai éves jelentésben értékelik a korrupciós kockázatokat és javaslatokat tesznek a Kormánynak.

A Munkacsoport civil tagjai olyan szakértők lehetnek, akik:
● bizonyíthatóan függetlenek a Kormánytól, hatóságoktól, pártoldalaktól és gazdasági érdekektől
● legalább 5 éves igazolt tapasztalattal rendelkeznek az alábbi területek valamelyikén:
• korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem
• átláthatóság és nyilvános információkhoz való hozzáférés
• közbeszerzési eljárások
• emberi jogok védelme vagy bűnüldözés

Pályázatot nyújthatnak be:
● természetes személyek
● tudományos/oktatási szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervezetek, illetve független civil szervezetek (legalább 60 hónapos működéssel)

📅 Benyújtási határidő: 2026. május 31.

A pályázati űrlapot aláírt PDF formátumban, elektronikus levélben kell benyújtani. A részletes pályázati felhívás és a szükséges mellékletek elérhetők a Munkacsoport honlapján:

https://kemcs.hu/palyazatok/

Mesterséges intelligenciával a korrupció nyomában 🔍

Milliónyi szerződésből kiszűrni a korrupcióra utaló jeleket? Erre ma már képes a mesterséges intelligencia. Erről szólt az IAACA Europe 2026 budapesti konferenciájának MI-fókuszú panelbeszélgetése.

Fazekas Mihály (CEU, Government Transparency Institute) olyan MI-alapú módszert mutatott be, amely pályázati kiírások és tenderek szövegeit elemezve azonosítja a korrupcióra utaló anomáliákat, módszerét pedig már egyre több országban alkalmazzák. „Az elkövetők pontosan tudják, mire figyelünk, és azt is, hogyan kerüljék el a figyelmet." - figyelmeztetett. Éppen ezért van szükség olyan módszerekre, amelyek túlmutatnak a hagyományos kockázati jelzőkön.

A litván korrupcióellenes hatóság hasonló megközelítéssel ötszörös hatékonyságnövekedést ért el a kockázatos esetek azonosításában. Erről Andrius Valuta, a litván Különleges Nyomozó Szolgálat (STT) Stratégiai Tanácsadó Osztályának megbízott vezetője számolt be.

Benyovszky Máté, az Integritás Hatóság fejlesztési és MI-vezetője elmondta: a Hatóság ma már MI-ügynököket alkalmaz a gyanús entitások azonosítására és a rejtett tulajdonosi hálózatok feltérképezésére. Az MI nem váltja fel az adatelemzőket, de munkájukat érdemben gyorsítja és támogatja.

A Partizánon a mai napon megjelent interjúban Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó saját szavai szerint 2023-ban „felvételt nyert” az Integritás Hatósághoz, majd feltételezte, hogy röviddel ezután a Hatóság politikai befolyás miatt tett le alkalmazásáról.

A valóság ezzel szemben: Tiszolczi Lajos kockázatelemzőnek jelentkezett, és felvételi folyamat során megjelölt egy személyt referenciaként, ajánlóként. Ezt a referenciaszemélyt a Hatóság megkereste, de az illető kifejezetten negatívan nyilatkozott Tiszolczi Lajosról.

A kockázatelemzői munkakörben, amelyet a jelölt megpályázott, nagy súllyal esik a latba, hogy a munkatárs miként tud információkat értékelni és kategorizálni. Az a tény, hogy az általa ajánlóként megjelölt személy negatív véleménnyel volt róla, kétségessé t***e a jelölt alapvető információértékelési képességét.

A Hatóság ezért a felvételi folyamatot leállította és a jelentkezőt elutasította.

Az ötödik hatalmi ág 💡

A törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás és a sajtó mellett Samuel De Jaegere, az IACA (International Anti-Corruption Academy) globális programvezetője egy ötödik hatalmi ágat is azonosít: a korrupcióellenes hatóságokat, amelyek mára a demokratikus intézményrendszer kiemelt szereplőivé váltak.

Hogyan lehet mérni, hogy valójában mennyire hatékonyak? Ez a kérdés állt az IAACA Europe 2026 budapesti konferenciája zárónapjának egyik izgalmas előadásának középpontjában.

📊 Az IACA 2025-ben 50 korrupcióellenes hatóság bevonásával végzett átfogó kutatást (Global Trends in ACA Effectiveness). Az eredmény: a hatékonyságot elsősorban a függetlenség, az intézményi érettség, az elszámoltathatóság, a vezetés minősége és a finanszírozottság határozza meg.

De Jaegere Szun-ce bölcsességével vezette fel a témát: a győzelem első feltétele, hogy ismerjük saját erőinket és az ellenség képességeit. A korrupcióellenes hatóságok esetében ez azt jelenti, hogy először saját hatékonyságukat kell felmérniük, és ennek ismeretében tudják megerősíteni vagy újraszervezni működésüket.

🌍A korrupcióellenes hatóságok az 1952-es szingapúri kezdetektől mára világszerte több mint 150-re szaporodtak. Működésük minősége így közvetlenül kihat arra, hogy a korrupció elleni küzdelem globálisan mennyire lehet eredményes.

A korrupció megelőzhető, de milyen eszközökkel?

Ezt vitatták meg az IAACA Europe 2026 budapesti konferenciájának nyitópaneljén.
Eric Chan, a Hongkongi Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (HKIAAC) igazgatóhelyettese elmondta: egy valódi, zéró toleranciát meghirdető kultúra kiépítése nagyon hosszú folyamat.

Dr. Burai Petra, az Integritás Akadémia vezetője a KORR-KÉP kutatás adatait ismert***e, miszerint a fiatalok több mint fele részrehajló lenne rokonaival szemben egy beszerzési döntésnél, 40 százalékuk pedig nem tenne semmit, ha korrupcióval találkozna. Mindezek ellenére a fiatalok hitelesnek tartják a szakembereket, és elvárják tőlük, hogy személyesen is megjelenjenek.

Dionysia Tsopela, a görög Nemzeti Átláthatósági Hatóság (NTA) szakpolitikai elemzője szerint a sok tekintetben kiszolgáltatott fizikai munkásokat is fel kell készíteni a korrupció azonosítására, és ismerniük kell azokat a csatornákat, amelyeken bejelenthetik a gyanúra okot adó eseteket.

Prof. Dr. Stephan Grüninger, a Konstanzi Vállalatirányítási Intézet (KICG) igazgatója saját tapasztalatával illusztrálta, hogy még Németországban is mélyen jelen van a korrupció, sokszor úgy, hogy az érint***ek nincsenek is tudatában ennek. Olyan módszerek kidolgozását szorgalmazta, amelyek felkészítik a piaci szereplőket a korrupciós helyzetek felismerésére, a képzést pedig az állami döntéshozókra is kiterjesztené.

A konferencia programja és további részletei: https://lnkd.in/dsNg4Z3H