Nyugdíjbiztosítási Székház

Ismét búcsúznunk kell egy kedves kollégától. Életének 78. évében elhunyt Papp Lajosné, az egykori Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ceglédi Kirendeltségének vezetője. Temetése 2025. július 31-én 17 órakor lesz. Emlékét megőrizzük.

Ismét egy kedves kollégától búcsúzunk.
2025. június 2-án elhunyt Kiss Lászlóné Trencsényi Gabriella, a BFKH Nyugdíjmegállapítási Osztály 4. munkatársa, aki több mint 35 éve, 1989 szeptemberében kezdte pályáját a nyugdíjbiztosításban. Munkáját hivatástudattal és magas szakmai színvonalon végezte ügyintézőként, szuperrevizorként és osztályvezetőként egyaránt.
Búcsúztatása Szentendrén, a Sztaravodai úti köztemetőben (Sztaravodai út 47.) lesz 2025. június 27-én, pénteken 11 órakor.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!

160 éve született Jakab Dezső

1864. november 4-én Erdélyben, a Bihar megyei Rév nevű településen látta meg a napvilágot. Édesapja kereskedő volt. Nagyváradon járt középiskolába, építészmérnöki oklevelét 1893-ban szerezte az akkori kir. József Műegyetemen, Budapesten. Ezután külföldi tanulmányutakat tett Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban.
Pályakezdőként a korszak jeles építészeinek (Pecz Samu, Korb Flóris, Giergl Kálmán, Lechner Ödön) irodáiban, valamint építési vállalkozóknál, cégeknél (pl. MÁV magasépítő osztálya) szerezte gyakorlati ismereteit. A Fővárosi Mérnöki Hivatalban például id. Francsek Imre építészhez került, aki eklektikus stílusban tervezte épületeit. Ebben a hivatalban dolgozott Komor Marcell is. 1894-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet kispályázatának első díját nyerte el egy tervével.
Jakab és Komor életére és munkásságára meghatározó hatást a Millennium gyakorolta. Az ünnepségek előkészületeinél részt vehettek pavilonok, épületek tervezésében. Egy ilyen pályaterv elkészítésénél Jakab önzetlenül segített Komornak, ez is megalapozója lett a több évtizedes barátságuknak. Jakab tervezte a Millenniumi Kiállítás őstermelés ágait bemutató pavilonokat. Az egyik ilyen megmaradt épületet (Földművelésügyi pavilon) eredeti helyéről az első világháború után telepíthették át jelenlegi címére: a Mexikói út 52/B szám alá, ahol manapság magánvillaként funkcionál.
Az építészeti szakirodalom a két mestert alapvetően Lechner követői közé sorolja, Várallyay Réka az építészekről írott könyvében kiemeli, hogy ez a követés nem pusztán a „formák és az ornamensek szolgai másolását jelent***e, hanem a szellemiség, a tanítás diadalra juttatásának vágyát.” A két jeles építész „magáévá t***e az őszinte, anyagszerű és korszerű építészet és az egységes nemzeti architektúra együttes megteremtésének eszméjét.” Azt az eszmét, amelyet Lechner így fogalmazott meg 1902-ben: „Nekünk sohasem volt alkalmasabb időpontunk nemzeti építőművészetünk megteremtésére, mint a mostani, mikor modern építés új anyagai, új statikai vívmányai új formákat követelnek. Meglévő népies motívumainkat kell csak a modernbe oltanunk.” Jakab Dezső a nép művészetének tanulmányozására Erdélybe is ellátogatott. A motívumokat lerajzolta, és néprajzi tárgyakat is gyűjtött.
Komor az épületek szerkezetének felvázolásához, a munkaszervezéshez, Jakab pedig a részletek kidolgozásához értett inkább. „Nagy emberismerettel és meggyőző erővel, a modern kihívásoknak való megfelelés vágyával láttak neki a feladatoknak, ezért válhattak közös terveik a századfordulón rohamosan fejlődő nagyvárosok képét meghatározó korszerű, emblematikus épületeivé.”
A két építész azonban nemcsak szakmai szempontból tudott remekül együtt dolgozni, életre szóló barátságot is kötöttek, közös építészirodát alapítottak 1896-ban – először a Teréz krt. 26. szám alatt – majd 1909-ben családjaikkal egymás melletti telkeket vásároltak és itt épít***ek – természetesen saját tervezésű – ikervillát Budapesten az egykori Oszlop (ma: Keleti Károly) utcában. Az ikervillához egy-egy bérház társult, a lakások kiadásából ki tudták egészíteni a jövedelmüket.
Kezdetben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy és Csengery utca sarok, 1899; Döbrentei tér, 1902) emellett villákat, magánházakat is épít***ek (pl. a sipeki Balás Béla villája a Hermina út 47. sz. alatt, amelyet közösen terveztek Lechner Ödönnel). A Komor-Jakab építésziroda tervasztalán olyan híres épületek készültek, mint a nagyváradi Fekete Sas Szálló és Vigadó (1905-08), a szabadkai Városháza (1906-11), a marosvásárhelyi Városháza (1905-08) és a Kultúrpalota (1908-13), a szabadkai Zsinagóga (1900-03), a palicsi Vigadó, Víztorony és Női fürdő (1906-12), a pozsonyi Vigadó (1906-19). Jakabot neje révén családi szálak főzték Szabadkához. Számos banképület, szálloda és egyéb középület, valamint lakóház, villa, családi ház is őrzi a nevüket. Budapesten pedig a Népopera (később Erkel Színház), a Kossuth Mauzóleum, a Park- és a Liget Szanatórium, valamint a Rákóczi úti Palace Szálló tartozik a főbb alkotásaik közé.
Az első világháború után 1918-ban az építészirodájuk megszűnt. Komor főképp fiával, Komor Jánossal, Jakab Dezső pedig rokonával, Sós Aladárral dolgozott együtt. Jakab és Sós javarészt bérházak, villák tervezését vállalták (1929. II. Borbolya utca 4.; 1932., II. Bimbó út 12.; XII. Eötvös út 11.), és indultak néhány középület tervezési pályázatán (pl. 1928-ban a budapesti Dohány utcai zsinagóga melletti Hősök temploma megtervezése) is. Sós Aladárral együtt tervezett épület még a Svábhegyi szanatórium (1923-27) is.
A Budapest Kerületi Munkásbiztosító Pénztár Fiumei úti épülete (ma a Nyugdíjbiztosítási Székház első szárnya) is Komor és Jakab tervei alapján épült fel 1913-ban. Az épület második szárnyát és Budapest első felhőkarcolóját már az Országos Társadalombiztosító Intézet építt***e 1929-31-ben. Ennek a megtervezésével is Komort és Jakabot bízták meg. Ez lett az utolsó közös művük, amelynek munkálataiba bevonták Komor Jánost és Sós Aladárt is. A felhőkarcoló tornyának „magyaros végződése” is Jakab műve.
Jakab Dezső egyébként a Magyar Mérnök és Építész Egyletben szakmai-közéleti szerepet is vállalt, gyakran tartott előadásokat építészeti szakkérdésekről, az új anyagok, technológiák alkalmazásáról, és szólalt fel közéleti kérdésekben a szervezet rendezvényein. Cikkei jelentek meg többek között A Ház, a Vállalkozók Lapja, illetve A Műgyűjtő című folyóiratokban is.
Jakab Dezső 68 évesen, 1932. augusztus 8-án hunyt el vesebetegség következtében. Komor 12 évvel élte túl barátját és alkotótársát.

Címlap | Kulturális Örökség Napjai A 2024-es év központi témája Európa-szerte az utak-kapcsolatok-hálózatok, amely a közlekedéshez kapcsolódó helyszínek bemutatása mellett arra is remek lehetőséget teremt, hogy a kulturális vagy éppen vallási kapcsolatokat térképezzük fel, mutassuk be. Van-e lenyomata például e...

Szeptember harmadik hétvégéjén ismét számos érdekes épület nyílik meg a látogatók előtt Európa szerte, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából.
A Nyugdíjbiztosítási Székházban szeptember 21-én, szombaton délelőtt lesz két vezetéssel egybekötött épültbemutató. A részletek és a regisztráció ezen a linken érhető el: http://oroksegnapok.gov.hu/rendezveny/1449

Ezen a hétvégén a Magyar Államkincstár Hold utcai épületében a díszes szecessziós pénztárterem is nyitva lesz, regisztráció itt: http://oroksegnapok.gov.hu/seta/1532

A Kulturális Örökség Napjai egyéb programjairól a www.oroksegnapok.gov.hu oldalon lehet tájékozódni!

Címlap | Kulturális Örökség Napjai A 2024-es év központi témája Európa-szerte az utak-kapcsolatok-hálózatok, amely a közlekedéshez kapcsolódó helyszínek bemutatása mellett arra is remek lehetőséget teremt, hogy a kulturális vagy éppen vallási kapcsolatokat térképezzük fel, mutassuk be. Van-e lenyomata például e...

Kotsis Lászlóné Edit egykori kolléganőnktől búcsúzunk…
A szakmai pályafutását a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Budapesti és Pest megyei Igazgatóságán kezdte – az akkori igazgató, Bognár Miklós titkárnőjeként. Mindenkinek segített ügyeket intézni, kedves volt kollégáival, sokan szerették. A társadalombiztosítási ágazat 1992-es szétválása után az Egészségbiztosítási Pénztárhoz, majd az APEH Járulék Igazgatóságára került, ezután pedig az APEH humánpolitikai főosztályvezetőjének megbecsült titkárnőjeként dolgozott egészen 2007-ig, 70 éves koráig. Akkor is csak azért vonult nyugdíjba, mert előírás volt.
Kiváló munkájáért 1987-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntető jelvényét, 1991-ben Szent Kristóf érdemérem-mel tüntették ki, 2003-ban pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól kapta meg a 30 éves törzsgárda emléklapot.
Nyugdíjasként is dolgozott a Fundamenta Zrt-nél. Munkáján kívül a családja volt a mindene. Menye és unokája is a nyugdíjbiztosítás területén dolgozott, illetve dolgozik.
Kolléganőnk 86 évesen hunyt el, halálával nagy űrt hagyott maga után.
Temetése 2024. június 28-án, pénteken 11 órakor lesz a budapesti Szent István Bazilika altemplomában.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Húsz éve adták át a Nyugdíjbiztosítási Székház felújított épületét

Budapest egyik ikonikus középületét Komor Marcell és Jakab Dezső, a híres építészpáros tervezte késő szecessziós stílusban. 1913 decemberének elején adták át épület dél szárnyát, amely akkoriban a Budapest Kerületi Munkásbiztosító Pénztár irodaházaként és rendelőintézeteként funkcionált. Ehhez építették hozzá 1930-ban az északi épületrészt és a kettő közé emelték Magyarország első felhőkarcolóját. Ekkor már az Országos Társadalombiztosító Intézet székelt az épületegyüttesben. A magyar társadalombiztosítás több mint 130 éves történelme alatt ez az épület szolgálta a biztosítottakat, hivatalnokokat, orvosokat stb.
A székház az évtizedek során a történelem számos viharát (két világháború, gazdasági válságok, 1956-os forradalom stb.) kisebb-nagyobb károkkal átvészelte, a bauxitbetonos technológia veszélyei miatt 1969-70-ben a toronyépületet felső emeleteitől is megfosztották.
Az ezredfordulóra az épület fizikai állaga rendkívüli mértékben leromlott. A nyolcvanas-kilencvenes években többször is felmerült a székház teljes felújítása, de különböző okok miatt ezek a próbálkozások, tervek elakadtak, és csak ideig óráig tartó állagmegóvási, javítási műveletek elvégzésére nyílt lehetőség.
Az áttörés az 1990-es évek végén következett be, amikor a székház rekonstrukciójának tervezett költségeit az első Orbán-kormány javaslatára a 2001. és 2002. évi állami költségvetési törvényben megszavazták a parlamenti képviselők. A 2001 decemberében megszületett 2370/2001. kormányhatározat rendelkezett arról, hogy a Fiumei úti ingatlan felújítására 6 milliárd forintot biztosítanak. A teljes felújítás költségét az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról készített véleménye egyébként közel 8 milliárd forintban mutatta ki.
A rekonstrukció tervezési programját 2001 júniusában készítették el a Kreatív2000 Kft. munkatársai Erdős Mihály vezetésével – Nyíri Péter és Kun Zoltán építész tervezők. A felújítás kezdeményezésében oroszlánrészt vállaló Dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság akkori vezetője kötötte a szerződést az építési, az engedélyezési, a bontási és kivitelezési dokumentáció elkészítésére.
A belső térkultúra megújulása Görgényi Judit belsőépítész, tervezőművész munkáját dicséri, aki 2005-ben ezért a művéért is nyerte el Az év belsőépítésze díjat, amelyet Laki Péter, a Laki Zrt alapítója hívott életre és amelyet a Magyar Építész Kamara belsőépítész tagozata ítél oda évente jeles művészeknek.
A teljes felújítás (a belső udvari szárny részleges bontása, az udvari kétszintes gépkocsi-parkoló kialakítása, az épület belső átalakítása, a homlokzatok helyreállító felújítása és a nyílászárók cseréje) elvégzésére az építési engedélyt 2001. november 28-án adta meg a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építésigazgatási osztálya.
A rekonstrukció idejére a munkatársakat is ki kellett költöztetni a Fiumei úti épületből. A III. Laktanya utca 4., az V. Hercegprímás utca 5., a XI. Etele út 57. és a XIX. Üllői út 200. szám alatti területi irodákban 2002. május 6-án Dr. Mészáros József, ONYF-főigazgató és Molnár László, FPMNYI-igazgató a kerületek vezetői, valamit a területi irodák vezető munkatársai jelenlétében (négy egymás utáni időpontban) nyitották meg az új irodákat.
A felújítás munkálatai 2002. május 15-től 2003. december 31. között zajlottak. A munkálatokat a generálkivitelező Baucont Rt irányította. A felújításban számos cég vett részt tervezőként, gyártóként, kivitelezőként. A műszaki átadás-átvételi eljárás 2003. december 29-én kezdődött. A rekonstrukció műszaki ellenőrzését az OVIBER Kft. (Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft.) munkatársai végezték el.
A felújított épületbe 2004. március hónapban a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ágazatának szervezeti egységei – Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (FPMNYI) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) néhány főosztálya – költöztek vissza. Így nyerte a Nyugdíjbiztosítási Székház elnevezést a társadalombiztosítás Fiumei úti palotája. Az ügyfeleket 2004. március 16-tól már ismét a Fiumei úti ügyfélszolgálatokon fogadták.
A megújult székházat 2004. március 19-én a Medgyessy-kormány egészségügyi, szociális és családügyi minisztere, Dr. Kökény Mihály adta át hivatalosan – a társadalombiztosítási szakma jeles képviselői, illetve a magyar közigazgatás más területén dolgozó vendégek, valamint az épület újraalkotói jelenlétében – Dr. Barát Gábor ONYF-főigazgató és Molnár László FPMNYI-igazgató és munkatársaik részére.
A rekonstrukció során az épület teljesen újjászületett. A homlokzatot megtisztították az évtizedek szennyeződéseitől. A belső terekben a pillérekig visszabontott elemeket újraépítették. Az ajtókat és az ablakokat modern nyílászárókra cserélték, de a díszes, szecessziós fa bejárati kapukat eredeti állapotuknak megfelelően állították helyre. A torony felső szintjei visszaépítésének ötlete is felmerült, de különféle okokból ez elmaradt és csak a torony párkányát építették vissza. Remélhetőleg egyszer majd a torony a felső emeleteit is visszakapja.
Az épületen belül is számos változás történt a felújítás következtében: az ügyfelek részére tágas, kényelmes és modern ügyfélszolgálati tereket alakítottak ki, a mozgásukban korlátozottak részére külön lift is rendelkezésre áll. Az északi szárny aulájában található az Egészség kútja című szobor – Szentgyörgyi István alkotása, és talán kevesen tudják, hogy itt alkalmaztak Magyarországon elsőként ekkora felületen üvegtéglás tetőszerkezetet.
A társadalombiztosítási szakemberek, ügyintézők munkáját is korszerűen megújult irodahelyiségek, tárgyalók, teakonyhák, munkahelyi étterem stb. segítik.
Komor Marcell és Jakab Dezső, az épület kiváló tervezői időtállóan modern, nemes díszítésű építészeti remeket alkottak, amelynek kényelmes, igazán emberléptékű belső terei a XXI. században is korszerűnek mondhatóak. A jellegzetes épület – amely építészeti megoldásaival, illetve egyéb képzőművészeti díszítéseivel: szobraival, domborműveivel, ólomablakaival a magyar építőművészet, a nemzeti szecessziós stílus méltán híres darabja – remélhetőleg még sok-sok húsz évig szolgálhatja majd a magyar társadalombiztosítás ügyfeleit és szakembereit.