Budapest Főváros Levéltára

‼Levéltári egyperces 2026/23. A klasszicista pesti városháza

🏫1805-ben József nádor szabályozási tervet készíttetett Hild Jánossal, és 1808-ban létrehozta Pest város Szépítő Bizottmányát, amivel nemcsak a fejlődő város szerkezetét, de egységes képét is kialakította. (Ezért a nádorról gyakran palatinus stílus néven illették a klasszicizmust.) Az új építkezések sorába illett az egykor a Belvárosi templom mögött álló, a középkori városmag piacterére néző régi pesti városháza újjáépítése.

📜Hild János 1811-ben készült, megvalósulatlan tervei után 1836-ban a néhány évvel korábban polgárjogot nyert Kasselik Ferencet bízták meg, hogy az akkor több mint száz éves, a 18. században többször bővített, rogyadozó régi helyére új épületet tervezzen. Az 1838-as jeges árvíz után az építkezést már nem lehetett tovább halasztani. Kasselik tervei alapján 1842–1843-ban egy kétemeletes, egységes, klasszicista stílusú, középtornyos épület készült. A régi épület alapfalait megtartották, de új volt az épület léptéke, monumentális felfogása és díszítése is. Az attikán Uhrl Ferenc és Bauer Mihály szobrászok egész alakos, erényeket ábrázoló szobrait helyezték el, összesen 11 figurát. Középütt, az óratorony tengelyében az igazságosságot jelképező Justitia állt a bölcsesség istennője, Pallas Athéné és a szabadságot jelképező fríg harcos társaságában. Hozzájuk csatlakozott a Takarékosság, Fortuna, a Közbiztonság, az Igazságszolgáltatás, a Becsület és a Jótékonyság (több alak kilétét még homály fedi). A szobros attika ötlete az építési bizottságban is helyet foglaló Hild Józseftől, Hild János fiától eredt, ő maga azonban csak jóval később jelent meg a ház építéstörténetében, amikor a tervei nyomán 1863-ban harmadik emeletet húztak az épületre.

🇭🇺A régi pest városházát, amely az 1848. március 15-i eseményeknek is fontos helyszíne volt, 1900-ban, városrendezési okokból, az Erzsébet híd építése miatt bontották le. A főváros Schmall Lajos korábbi levéltárnokot bízta meg, hogy az épület történetét feldolgozó díszes kötetben örökítse meg az emlékét.

✍Brunner Attila

📷Illusztráció: BFL XV.19.d.1/5/81. Klösz György felvétele

🎈Június 6. szombat 10-től 21 óráig IX. Levéltári Piknik. Szeret***el várunk mindenkit a Teve utca 3-5. szám alatt.

🍽️A kiállítás 2026. június 5-én 14 órakor nyílik. 6-án szombaton, a IX. Levéltári pikniken tárlatvezetéssel és egyénileg is megtekinthető.
A tárlat 2027. május közepéig hétköznaponként 8 és 18 óra között látogatható. A belépés ingyenes. Mindnekit szeret***el várunk.🙂

❗️Megjelent!
📚Budapest történet I. kötet – A kezdetektől az oszmán uralom végéig című kötete.
Kapható a levéltár pénztárában, nyílt napokon: a Levéltári Pikniken, a könyvhéten, a Múzeumok Éjszakáján.

📙Megjelent a levéltár új kiadványa!
A második városegyesítés és kora – Nagy-Budapest létrehozása
Szerk. Rácz Attila
💰Kapható a pénztárunkban, nyílt napjainkon: a Levéltári Pikniken,. a könyvhéten, a Múzeumok Éjszakáján.

‼️Levéltári egyperces 2026/22. A pesti Új Városháza épülete

🏗️A dualizmus kora (1867–1918) a magyar városház-építkezések virágkora, a fővárosnak, Budapestnek azonban, más európai nagyvárosoktól eltérően, nem épült ekkoriban önálló székháza. A Steindl Imre tervei szerint az V. kerületi Váci utcában épített pesti Új Városháza épületét 1867-ben meghozott döntések alapján kezdték el építeni 1870-ben, eredetileg Pest város törvényszéke számára. Az 1873-as városegyesítés és a Tisza Kálmán- kormányának párhuzamos közigazgatási reformjai miatt azonban az eredeti elképzelés módosult: az új épületben nem a törvényszék, hanem a főváros döntéshozó testülete, a közgyűlés (törvényhatósági bizottság) kapott helyet.
📐Nem volt egyszerű a tervek kiválasztása sem. Az 1868-ban meghirdetett pályázatra három pályamű érkezett be, egyet Szkalnitzky Antal, kettőt Steindl Imre készített. 1869-ben Steindl tervét fogadták el, ő azonban – akárcsak később, az 1885 és 1902 között épített Országháza esetében – neogótikus stílusban kívánta az épületet tervezni, a városatyák viszont ezt nem fogadták el. Az építkezést végül a már meglévő alaprajzhoz készült, neoreneszánsz tervváltozat alapján fejezték be 1875-re.
🏨A Váci utcára néző homlokzatot majolikadíszek és színes téglaburkolat teszik elegánssá. Innen nyílik az épület két bejárata, amelyek közül az északi vezet az úttörő szerkezetű, öntöttvas oszlopokkal tagolt díszes főlépcsőházba. A karzatos díszteremben Lotz Károly 1882-ben készült freskói láthatók, az Igazság, Ipar, Kereskedelem, Közszellem, Tudomány és Művészet allegorikus figurái. A festett ablakokat Kratzmann Ede készít***e.
📃A tanácsi ügyosztályok a régi pesti városházában maradtak, majd 1897-ben a pesti invalidusházba (Károly-kaszárnya) költöztek. A 20. század első évtizedeiben számos neves építész foglalkozott a kérdéssel, miképp lehetne Budapestnek új városházát építeni, többek között Palóczi Antal, Lechner Ödön, Medgyaszay István, Fábián Gáspár, sőt Eliel Saarinen finn építész is.
✍️Brunner Attila
📷Budapest Főváros Levéltára, XV.19.d. 1/5/37. Klösz György felvétele 1878 körül