ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Könyvtára

✍ Mi volt a jelentősége az első akadémiai kiadványnak, amely egyben az első helyesírási szabályzatunk is volt? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Laczkó Krisztina, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense, az Eötvös József Collegium aligazgatója. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

🔗Link a kommentek között.

Október 2-án (cs) 14 órától Sanna Hukkanen finn képregényrajzoló tart előadást a tanszéken finnugor képregényekről. Az előadás a 029-es termeben lesz, finn nyelven, magyar tolmácsolással.
Tervetuloa!

ℹ A Magyarságtudományi Estek következő előadását:
Hogyan beszél a Felvidék? – A nyelvváltozat, ami (majdnem) csak ott létezik

címmel Vančo Ildikó nyelvész, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének professzora, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke tartja.

🔹 Időpont: 2025. szeptember 30. (kedd) 18.00 óra
🔹 Helyszín: Lónyay-Hatvany-villa, 1015 Budapest, Csónak utca 1.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az előadásra a hozzászólásoknál található linken lehet.

Újabb kis lépés az emberiségnek, de nekünk elég nagy: létrehoztunk az intézet kiadói oldalán egy alkönyvtárat azoknak a tanszéken készült köteteknek, amelyek eredetileg csak nyomtatásban jelentek meg. Most már egy helyen, letölthető formában - ha még nem is minden, de alakul... Köszönjük az SZTE Klebelsberg Könyvtárának! (Link a hozzászólásoknál.)

Lecturer in Hungarian (m/f/x) You will teach the whole range of Hungarian language courses from elementary to advanced, as well as courses in Hungarian history, culture, and literature; additional courses that fit your academic profile are also very welcome. The weekly teaching load is currently 17 hours.

📖Nádasdy Ádám "Milyen nyelv az angol?" című kötete hamarosan elérhető!

Az a megtiszteltetés érte Központunkat, hogy a könyv bemutatóját és az azt követő dedikálást a szerző nálunk tartja a Kutatók Éjszakája keretében, szeptember 27-én a Nyelvtudományi Kutatóközpont Könyvtára-nak szervezésében!
Kövesd oldalunkat a részletekért!

https://www.facebook.com/corvina.kiado.oldala/posts/400703539697679

Nem baj a feeling, de azért állna beléd a hajnali görcs A Facebook-piócák óriási fosszíliák ugyan, de nem kell aggódni a nyelv romlása miatt, ami tudományosan amúgy sem értelmezhető fogalom.

Szmoking és bermuda. Nyelvészeti írások [előrendelhető] Nádasdy Ádám: Szmoking és bermuda. Nyelvészeti írások [előrendelhető] 20% kedvezménnyel csak 7199 Ft a lira.hu-nál. (Irodalomtörténet; kiadás éve: 2024; 768 oldal) Olvasson bele a könyvbe!

MEGJELENT!
Domonkosi Ágnes monográfiája a megszólítás gyakorlatainak fontos kutatási szempontjait és kitüntetett színtereit mutatja be. A kiadvány többek között az oktatás, a sport, az egészségügy, a filmsorozatok fordítása vagy éppen a nyelvi tanácsadás területén végzett vizsgálatokon keresztül tárja fel a tegezés, magázás, szólítás és a társas viszonyok alakulásának kapcsolatát.
A megszólítás gyakorlatai. Tegezés, magázás, szólítás a társas viszonyok alakításában kötet előrendelhető az országos könyvesbolthálózatokban vagy megvásárolható közvetlenül kiadónknál, a Szépirodalmi Figyelő-nél.

Bácsi Enikő: Az udvariasság fokozatai. Kérésstratégiák egy 16. századi levelezésben

http://jeny.szte.hu/JENY-2024-5-BacsiE
Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:123–141. doi:10.14232/JENY.2024.1.5

A tanulmány az egyes, mai nyelvre megalkotott udvariasságelméletek alkalmazhatóságát vizsgálja meg történeti anyagon: középmagyar kori misszilisekben megjelenő kéréseket elemez az udvariasság szempontjából. A forrás a Történeti magánéleti korpuszban található 16. századi házastársi levelezés, Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya 184 misszilise. Az anyagban 170 kérés fordul elő, amelyeket három különböző elmélet és szempontrendszer segítségével tanulmányozok: a Blum-Kulka, House és Kasper-féle csoportosítás (Blum-Kulka–House–Kasper 1989), a Locher és Watts szerzőpáros kapcsolati munka fogalma (Locher–Watts 2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) kapcsolatkezelési modellje alapján. A házaspár eltérő mintázatai kapcsán jelentős szempontnak bizonyult a felek közötti hierarchikus viszony, valamint a nagy korkülönbség. Kiemelendő, hogy minél fontosabb volt a kérő fél számára a kérés, annál udvariasabb módon formálta azt meg. A kérés tárgya és a „súlya" befolyásoló tényezőnek számított, a megszólítások pedig sok esetben árnyalták a kéréseket. Ugyanazt a jelenséget vizsgáltam meg különböző elméletek keretében, és így az eltérő modellek alkalmazása révén új eredmények születtek, a téma több irányból vált ismertté. Bár a Blum-Kulka, House és Kasper (1989) szerzőhármas keretrendszere csupán kiindulási alapot adott az udvariasság meghatározásához, a másik két koncepció – Locher és Watts (2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) modelljei – által árnyaltabb kép bontakozott ki a vizsgált adatokról.

Kulcsszavak: udvariasságelméletek, történeti szociopragmatika, történeti udvariasságkutatás, középmagyar kor, levelezés, Történeti magánéleti korpusz, kérések, Nádasdy Tamás, Kanizsay Orsolya

Bácsi Enikő a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, valamint a történeti szociopragmatika. Részt vesz nyelvtörténeti adatbázisok építésének munkálataiban.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://jeny.szte.hu/JENY-2024-5-BacsiE

Bácsi Enikő 2024. Az udvariasság fokozatai. Kérésstratégiák egy 16. századi levelezésben. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:123–141. doi:10.14232/JENY.2024.1.5