Dr. Vass Viktória

Női önrendelkezés vs. gyógyszerészi lelkiismereti szabadság – miért nem fekete-fehér kérdés ez a Kamara számára?

Kedves Kollégák!

Az elmúlt időszakban komoly szakmai és társadalmi vita alakult ki a gyógyszerészek lelkiismereti szabadsága és a női önrendelkezés kapcsán, miután a sajtóban két olyan gyógyszertár esete is megjelent, ahol megtagadták az esemény utáni tabletta kiadását.
Sokan ilyenkor gyors, egyértelmű állásfoglalást várnak a Kamarától. Viszont pont az ilyen ügyek mutatják meg, hogy a szakmapolitika miért nem működhet Facebook-kommentszinten.
Mert ez a kérdés valójában:
* jogi,
* etikai,
* farmakológiai,
* betegjogi
* és szakmapolitikai kérdés egyszerre.

A legutóbbi ülésen egy részletes kamarai háttéranyag került kiosztásra, amely több jogi, etikai és szakmai nézőpontból járja körül a témát. Az anyagokból egyértelműen látszik, hogy itt két olyan alapelv találkozik, amelyek bizonyos helyzetekben egymással konfliktusba kerülhetnek.

Az egyik oldalról ott van a női önrendelkezés és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés igénye. Ahogy a Dr. Nagy Zsolt által a Kamarához benyújtott petíció is hangsúlyozza:
* az egységes gyógyszerkiadási gyakorlat szükségessége,
* az intézményi szintű megtagadás veszélyei,
* valamint azt, hogy a betegjogok és az ellátás kiszámíthatósága nem sérülhet.
Ez egy teljesen legitim szempont.

A másik oldalon viszont létező jogi kategória a lelkiismereti szabadság.
A Kamara jogi összefoglalója egyértelműen rámutat arra, hogy az egészségügyi dolgozót (így a gyógyszerészt is) megilleti az a jog, hogy erkölcsi, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellentétes tevékenységet bizonyos feltételek mellett megtagadjon.
Viszont ugyanebben az anyagban szerepel az is, hogy: a közforgalmú gyógyszertár teljes körű gyógyszerellátási kötelezettséggel működő egészségügyi intézmény.

.és itt jelenik meg a jelenlegi szabályozás valódi problémája: a két elv között nincs teljes jogi koherencia.

A vita ráadásul nem pusztán ideológiai. A Prof. Dr. habil. Zupkó István által írt farmakológiai mellékletben szereplő szakmai állásfoglalás szerint a posztkoitális készítmények hatása nem kizárólag ovulációgátlásra vezethető vissza, hanem megtermékenyülés utáni mechanizmusok is felmerülhetnek.

Ez azért fontos, mert így bizonyos gyógyszerészek lelkiismereti konfliktusa nem egyszerűen politikai vagy vallási álláspontból fakad, hanem farmakológiai értelmezésből is.

Lehet ezzel egyetérteni vagy nem egyetérteni. De attól még a kérdés létezik.

Közben teljesen érthető azoknak a kollégáknak az álláspontja is, akik attól tartanak, hogy:
* az intézményi szintű megtagadás precedenst teremthet,
* sérülhet az ellátás egységessége,
* és kiszámíthatatlanná válhat a betegellátás.
Ezek szintén legitim aggályok.

És pontosan ezért nem lehet erre az ügyre annyit mondani, hogy:
„a Kamara álljon az egyik oldalra”. Mert a Kamara feladata nem az, hogy ideológiai törzsek között válasszon. Hanem az, hogy:
* jogilag koherens,
* szakmailag vállalható,
* etikailag védhető,
* és betegellátási szempontból működőképes álláspont kialakításában segítsen.
Ez sokkal nehezebb feladat, mint egyszerű politikai állásfoglalást tenni.

Szerintem a jelenlegi vita egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a gyógyszerészet ma már messze nem csak gyógyszerkiadásról szól. Hanem egyre gyakrabban kerülünk olyan helyzetbe, ahol:
* betegjogok,
* alapjogok,
* szakmai autonómia,
* lelkiismereti szabadság,
* és ellátási kötelezettség találkoznak egymással.

És ezekre a helyzetekre a szakmának közösen kell választ találnia. Nem egymást kiabálva túl, hanem gondolkodva.

A témában a következő elnökségi ülésen várható érdemi előrelépés.

Kedves Kollégák!
Téma: BÉP = Biztonságos Étrend-kiegészító Program

Előirat utóirat helyett: Akinek nem inge, nem veszi magára.. Újfent jelzem, hogy ezen az oldalon közzétett vélemény nem feltétlen azonos az MGYK hivatalos állásfoglalásával. Illetve jelzem minden habzó szájúnak, akinek kellemetlen, hogy kimondom azt ami van: Nem, nem fogok leállni.. 😉 ha valaki dühbe jön attól, hogy a valóságot megosztom a kollégákkal, az inkább gondolkozzon el azon, hogy jó úton jár-e nap mint nap? 🙃

Az elmúlt időszakban több egyeztetés és elnökségi tárgyalás is zajlott a BÉP, azaz a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program jövőjéről. Szerintem fontos, hogy erről a gyógyszerésztársadalom is tisztán lásson.
Először is: a Kamara nem „szétverni” akarja a BÉP-et.. éppen ellenkezőleg. Az MGYK célja az, hogy a program mögött valódi szakmai tartalom legyen, és a „biztonságos” szó ne marketingüzenetként, hanem szakmai kategóriaként működjön.

Ez nagyon fontos különbség.

A februárban aláírt együttműködési megállapodás a MÉKISZ, a GYSZT és az MGYK között kifejezetten előremutató lépés volt.

A cél közös:
* a fogyasztók egészségének védelme,
* a problémás termékek visszaszorítása,
* és egy átláthatóbb, szakmailag megalapozottabb piac kialakítása.

A megállapodás része többek között ezek a nagyon fontos szakmai célok:
* a kockázatértékelési rendszer korszerűsítése,
* a nutrivigilancia szempontjainak erősítése,
* és egy modernebb önszabályozó rendszer kialakítása is.

Ugyanakkor az MGYK elnöksége a legutóbbi ülésen egyértelműen rögzítette azt is, hogy vannak olyan szakmai aggályok, amelyekben a Kamara nem szeretne kompromisszumot kötni, akkor sem ha a másik fél önös, tisztán gazdasági érdekekből ragaszkodik ahhoz, hogy kínai boltba is árulhassák a termékeiket.
Az elnökség ezért felhatalmazta dr. Fejes Szabolcs alelnököt arra, hogy ezeket a szakmai szempontokat a tárgyalások során határozottan képviselje.

És itt jön a lényeg, ami szerintem hatalmas lépés, akkor is ha külső szemlélőként nem tűnik annak.. ugyanis heves vitát követően eldöntöttük, hogy ha ezekben a kérdésekben nem sikerül konszenzusra jutni, akkor a Kamara akár saját gondozású alternatív program kialakítását is megfontolja.. de nem vagyunk hajlandóak meghajolni a gyártók nyomásának, amikor is a profit érdeküket előrébb helyezik, mint a betegérdeket. Ez a döntés az országos elnökségi ülésünkön egy heves vitát követően született meg, ugyanis sokan azt gondolják, hogy nem merhetünk szembehelyezkedni egy gyógyszergyártóval szemben. Szerintem (és szerencsére a többség szerint is) viszont ha kell, akkor kisbicskával a kezünkben is oda kell állni a harctérre a géppuskás nagykerrel szemben. Mert bár náluk a tőke, nálunk a hivatás.

‼️ Nekik sok pénzük van, amit a kormánynál hatalomra tudnak váltani sajnos sok esetben.. nálunk viszont a szakma, és a kollágák a töltet. PONT EZÉRT HISZEK ABBAN, HOGY NEKÜNK GYÓGYSZERÉSZEKNEK ÖSSZE KELL FOGNUNK! Mert ha mi egységet képviselünk, bármennyi pénze is legyen bármelyik aktornak a terepen, akkor sem lesz hatalma a gyógyszerészek és így a gyógyszerészet felett. ‼️

Ez szerintem egy nagyon fontos üzenet mind a szakmapolitika, mind a gyógyszerésztársadalom felé: a betegérdek nem kerülhet a profitszerzési érdek mögé. Ha kell, végre proaktívan fellép az MGYK a gyártókkal szemben is. A gyártói és kereskedelmi szereplők természetesen fontos részei a rendszernek, de a gyógyszerpolitika nem működhet úgy, hogy kizárólag a tőke diktálja az irányokat.

Őszintén úgy érzem, hogy az elmúlt években kialakult egy olyan működés, amely hosszú távon kifejezetten toxikussá vált a szakmánk számára. Sok esetben mintha felborult volna az egyensúly a szakmai és gazdasági érdekek között. Ezt fontos kimondani: A gyógyszerészet nem egyszerű kereskedelmi piac és a gyógyszerész nem pusztán értékesítő.

Az MGYK szerepe ezért megkerülhetetlen. A Kamara feladata pontosan az, hogy a szakmai és betegbiztonsági szempontokat képviselje akkor is, amikor ez kényelmetlen gazdasági érdekeket érint.. és igen: az elmúlt időszakban sokszor látszott törekvés arra, hogy a kamarai érdekérvényesítést háttérbe szorítsák vagy gyengítsék. Ennek a korszaknak véget kell érnie.

❗️ Újra meg kell érteni: a gyógyszerészetben a szakmai kontroll nem akadály, hanem közérdek.

A vita ugyanis valójában nem arról szól, hogy „szeretjük-e az étrend-kiegészítőket”. Hanem arról, hogy:
👉 mit nevezünk biztonságosnak,
👉 milyen szakmai kontroll szükséges,
👉 és hol van a gyógyszerész valódi hozzáadott értéke.

Nem minden étrend-kiegészítő ugyanaz. Vannak olyan készítmények, ahol:
* gyógyszerkölcsönhatások,
* felszívódási problémák,
* dóziskérdések,
* vagy egyéb betegbiztonsági szempontok miatt a gyógyszerészi kontrollnak igenis jelentősége van.

És itt érünk el egy kellemetlen, de fontos ponthoz: a gyártói és forgalmazói érdekek nem minden esetben esnek egybe a gyógyszerészi szakmai szempontokkal. Ez természetes és éttől még lehet korrektül együttműködni. De a Kamara feladata nem az, hogy kereskedelmi érdekeket képviseljen, hanem az, hogy a betegbiztonsági és szakmai szempontokat érvényesítse.

Számomra a legfontosabb kérdés továbbra is ez: ha egy program neve „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program”, akkor valóban legyen mögötte mérhető, szakmailag értelmezhető biztonsági tartalom.. ne csak kommunikációs érték.

És még valami: A gyógyszertár nem egyszerű értékesítési pont. A gyógyszerészi gondozásnak, a szakmai kontrollnak és a betegbiztonsági szűrő szerepnek végre gazdasági és szabályozási szinten is látszania kellene.

Mert ha minden termék „ugyanaz”, akkor hosszú távon maga a gyógyszertári szakmaiság veszti el az értelmét.

Hajrá Gyógyszerészek! ❤️

Megjelent egy Index interjú a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével.

https://index.hu/gazdasag/2026/05/15/hanko-zoltan-hanko-balazs-mgyk-gyogyszeresz-gyogyszertar-gyogyszerpiac-nka-nka-botrany-miniszter-gyogyszerautomata/?fbclid=IwZnRzaARzyzhleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZAo2NjI4NTY4Mzc5AAEegqlQafEcZgOHXwd6j2clEwiXOC5-6yK1oe4p7G6OMnnTht28Db_77s2A894_aem_h_eZFU3H9pXM-Xk37Usa3g

Amit kiemelnék a sok közül.. ennek is az utolsó mondata! ☝🏻
“Az új kormánnyal is konstruktív együttműködés a cél - Az új kormányban minisztériumi szintre emelkedett az egészségügy. Mit vár az új irányítással való együttműködéstől?

Legyen érdemi szakmai párbeszéd. A gyógyszerészetnek ma több olyan ügye van, amely régóta döntésre vár: az árrésrendszer, az online gyógyszerellátás szabályozása, a vidéki gyógyszerellátás, a gyógyszerészi szolgáltatások bővítése. Ezeket nem lehet minisztériumok közötti tologatással megoldani. Az egészségügy önálló minisztériumi szintre kerülése lehetőség arra, hogy ezek a kérdések végre a helyükre kerüljenek. De ehhez az kell, hogy a döntéshozó értse: a gyógyszerészet nem kereskedelmi mellékszál, hanem az egészségügyi ellátórendszer része, amiért a felelősséget a gyógyszerész viseli.”

Hankó Zoltán nem mond le, és mindent tisztázott az Indexnek „Abszurd támadások érnek” – mondta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Kedves Kollégák!

Tegnap volt a májusi elnökségi ülésünk.. intenzív és erős témákat érintő volt. Ezzel kapcsolatban 4 témával fogok jönni hamarosan:
1. BÉP tárgyalások (+ÉK vs. Gyógyszer?)
2. Női önrendelkezés petíció
3. Automata kérdés
4. Őszi MESZK-MOK-MGYK buli

Illetve van egy elmaradásom: “Ki lesz az új elnök 2027-ben?” - Itt benne van a csúszásban, hogy szeptemberben lesz végleges álláspontja az elnökségnek arról, hogy kit javasol.. de ettől függetlenül megszólalnék a témában.. inkább a választási rendszert szeretném ismertetni első sorban. (Ősztől majd a lehetséges jelölteket kezdem bemutatni nektek, akik vállalják időben a jelöltségüket a különbőző posztokra.)

„Stróman patikák” – egy jelenség, amiről beszélni kell

Kedves Kollégák!

Legutóbbi posztomban említést tettem az ún. „stróman patikák” jelenségéről. Szerintem fontos, hogy erről végre szakmai alapon beszéljünk.

Először is szeretném leszögezni: nem hibáztatom azokat a kollégákat, akik jelenleg ilyen konstrukcióban dolgoznak!!!

Ez nem az ő szakmaiatlanságuk vagy „erkölcsi hibájuk”. A valódi probléma az, hogy a jelenlegi jogszabályi és gazdasági környezet lehetőséget ad arra, hogy nagytőkével rendelkező szereplők (pl. nagykereskedők) közvetett módon meghatározó befolyást szerezzenek a gyógyszer-kiskereskedelemben. És ez a jelenség ma már nem kis számban létezik..

A konstrukció leegyszerűsítve általában így néz ki:
A nagytőkés (sokszor nagykereskedő) szereplő közvetetten megvásárol egy gyógyszertárat egy létrehozott cégen keresztül (nevezzük most „X Kft.”-nek ezt).
👉A kötelező 49%-os nem gyógyszerészi tulajdonrészt természetesen saját maga birtokolja.
👉Egyszer a 49%-os gyógyszerészi tulajdonrész biztosításához pedig keresnek egy ambiciózus, de tőkehiányos (jellemzően fiatal) gyógyszerészt , aki személyi jogosként bekerül a cégbe. Papíron tulajdonos lesz de a valóság ennél összetettebb.
A gyógyszerész ugyanis olyan szerződést ír alá, amely alapján a vásárláshoz szükséges tőkét az „X Kft.” biztosítja számára, és ezt a jövőbeni osztalékából kell „visszatörlesztenie”.
Vagyis a gyógyszerész sok esetben:
* 10+ évig dolgozik
* minimális vagy nulla osztalékért
* gyakran kifejezetten alacsony jövedelem mellett
* azért, hogy egyszer valóban az övé legyen a saját 49%-a.

👉A fennmaradó 2% gyógyszerészi tulajdonrész pedig egy másik gyógyszerészhez kerül. Gyakran olyan személyhez, aki egy másik, általában több száz kilométerre lévő hasonló konstrukcióban működő patikában vállal 49%-os szerepet és eddig számomra nem ismert okokból „X Kft.”-vel azonos döntést hoz minden esetben.

Így a rendszerben a tényleges gazdasági befolyás végső soron továbbra is a tőkeerős háttérszereplőnél marad.

Ezután jellemzően franchise szerződés következik. És itt fontos megérteni valamit: ezek a franchise szerződések nem azonosak azokkal az együttműködésekkel, amelyeket sok független gyógyszertár ír alá.

🔺 A franchise konstrukcióban a nagykereskedő (amely közvetetten már eleve gazdasági befolyással rendelkezik) olyan működési és gazdasági kereteket alakíthat ki, amelyek hosszú távon jelentősen korlátozhatják a személyi jogos gyógyszerész valódi autonómiáját.
🔺 A „havidíj”, rendszerhasználati díj vagy egyéb konstrukciók sok esetben gyakorlatilag lefölözik a gyógyszertár árrésének jelentős részét (így a visszafizetés idejét irreálisan elnyújtják).

A személyi jogos gyógyszerész pedig ott áll:
* formálisan tulajdonosként,
* de gazdaságilag erősen függő helyzetben.

‼️ És itt jutunk el a valódi problémához. ‼️

🔹 A Kamara feladata nem az, hogy egymás ellen fordítsa a kollégákat.
🔹 Nem franchise vs. nem franchise kérdésről beszélünk.
🔹 És végképp nem „BENU-s” vagy „nem BENU-s” gyógyszerészekről.

‼️ A valódi kérdés a személyi jog. ‼️

🔹 A személyi jog lényege ugyanis az, hogy a gyógyszertár szakmai irányítása ténylegesen a gyógyszerész kezében maradjon.
🔹 És amikor a gazdasági függés olyan mértékűvé válik, hogy a szakmai autonómia sérülhet, akkor erről beszélni kell.

És még egyszer hangsúlyozom: én nem hibáztatom azokat a fiatal kollégákat, akik ilyen konstrukcióba lépnek be.
Őszintén: sokuknak másképp esélye sem lenne gyógyszertárhoz jutni. Így nem kell életük végéig eladósodniuk és nem kell minden hitelképességüket egy patikára feltenniük. Ebben a konstrukcióban fiatalon lehet egy stabil egzisztenciájuk, akár saját ingatlannal együtt.
Teljesen érthető, hogy sokan ezt az utat választják.

A kérdés ezért nem az, hogy „miért mennek bele”.
Hanem az, hogy: miért nincs jobb alternatíva?

‼️ Szerintem itt lenne az MGYK valódi feladata. ‼️

Nem tiltani. Nem megbélyegezni kell.. hanem alternatívát teremteni.

Dr. Fejes Szabolcs alelnöknek évekkel ezelőtt volt egy nagyon jó gondolata erre. Az alapelv egyszerű: az MGYK kezdeményezésére létre kellene hozni egy olyan kockázati tőkealapot, amely kifejezetten gyógyszertári tulajdonszerzés támogatásával foglalkozik.
Nem ingyen pénzt adna a tőkealap, hanem korrekt üzleti alapon biztosítana lehetőséget arra, hogy gyógyszerészek valódi, minimum 51%-os tulajdont szerezhessenek úgy, hogy:
* a tőke visszafizetése a működés nyereségéből történik,
* de nem teljes gazdasági kiszolgáltatottság mellett,
* és a szakmai autonómia megőrzésével.

A működést természetesen kontrollálná a befektetői oldal (ahogy minden normális tőkealap teszi), de nem szólna bele szakmai kérdésekbe.

❓ És hogy miből lehetne ezt finanszírozni?
Szerintem nagyon sok gyógyszerész lenne, aki állampapír vagy más befektetés helyett szívesen helyezné el a pénzét egy olyan rendszerben, amely:
* a szakmát erősíti,
* a személyi jogot védi,
* és közben korrekt megtérülést is biztosít.

Szerintem ez egy kifejezetten szép és előremutató gondolat.

(És hosszú távon talán az egyik legfontosabb szakmapolitikai kérdésünk többek között.)

Jó KKGY-t ma mindenkinek! 😎

Sajnos és betegség miatt nem tudok részt venni a gyűlésen. 🤒🥺

Kedves Kollégák!
Az elmúlt években lehet, hogy nem mindig egyértelműen kommunikált az MGYK amikor a "franchise" szó sokszor tévesen, ördögtől valónak lett beállítva. Először is fontos kimondani: azok a kollégák, akik franchise rendszerben dolgoznak (pl. BENU, Alma), nem váltak szakmaiatlanná ettől.
A probléma nem a kollégák döntésével van, és nem is azzal, hogy egy patika gazdasági okokból egy ilyen modellt választ.
A KÉRDÉS A JOGI TARTALOM! A franchise nem egyszerű együttműködés, hanem egy olyan jogbérleti konstrukció, amelyben:
• a rendszerhez csatlakozó fél köteles követni a franchise átadó működési szabályait
• a márka, arculat, működési rend és sok esetben az üzleti döntések is központilag meghatározottak
• a szerződésen túl az ún. franchise kézikönyv és általános franchise jogelvek is irányadóak
👉 Vagyis nem csak azt kell nézni, ami le van írva a szerződésben.
👉 Hanem azt is, hogy a konstrukcióból fakadóan milyen implicit kötelezettségek keletkeznek (PTK-ban foglaltak miatt).

Pl. PTK LI. Fejezet, 6:380. § [Utasítás és ellenőrzés], (1) A szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.

.és itt érünk el a lényeghez: A magyar gyógyszerellátás alapja a személyi jog. Ez nem egy „adminisztratív cím”, hanem egy jogilag védett szakmai felelősségi és döntési autonómia, amely:
• a gyógyszertár működésének szakmai irányítását jelenti
• a gyógyszerész független döntéshozatalát biztosítja
• nem ruházható át, nem delegálható

Pl.: 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdés szerint a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) csak a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést, többek között a következő kérdésekben:
• gyógyszertár szakmai vezetése, irányítása,
• közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdések, szerződések megkötése és módosítása,
• gyógyszertár szolgálati rendje,
• gyógyszertári termékkör,
• gyógyszerek beszerzése, készletezése, eltartása, kiadása,
• gyógyszerek kiadásával kapcsolatos tájékoztatási és kereskedelmi gyakorlat,
• a gyógyszertár szakszemélyzetével kapcsolatos foglalkoztatási kérdések.

FELELŐSSÉG: A személyi jogos szakmailag felelős a gyógyszertár jogszerű működéséért, a termékportfólióért, a gyógyszerek szakszerű tárolásáért és a beosztott gyógyszerészek munkájáért.

A kamarai álláspont lényege tehát nem az, hogy „franchise vs. nem franchise”, hanem az, hogy a személyi jog nem sérülhet.
Fontos lenne kiállni a szakmának egységesen amellett, hogy mi gyógyszerészek, ne engedjük csorbítani a jogainkat a nagykereskedők (és senki más) által! Márpedig a franchise konstrukció bizonyos elemei (ha nem megfelelően vannak kezelve) korlátozhatják ezt az autonómiát.
Az MGYK feladata nem az, hogy az árkot mélyebbre ássa a kollégák között, hanem az, hogy védje a személyi jogot. Ehhez az is hozzátartozik, hogy minden személyi jogos gyógyszerész:
• pontosan értse, mit jelent ez a jog
• tisztában legyen azzal, milyen kockázatai lehetnek egy franchise szerződésnek

Tisztában vagyok vele, hogy sok vezető független döntésként írta alá ezt a szerződést, de szerintem van jobb, működő alternatíva: Az ún. „BESZERZÉSI TÁRSULÁSOK” (pl. Kulcs, Gyöngy láncok), melyek hasonlóak de kiemelten gazdasági együttműködést biztosítanak nagyker és kisker között, miközben nem járnak a franchise jogból fakadó kötelező alárendeltségi elemekkel. Így megmarad a (1) beszerzésben együttműködés és (2) a szakmai autonómia megőrzése is.

A kérdés tehát nem ideológiai, hanem nagyon is gyakorlati: meg tudjuk-e őrizni a személyi jog valódi tartalmát a gazdasági együttműködések mellett?

.és a végén talán a legfontosabb: A legnagyobb gondot a „STRÓMAN PATIKÁK” jelentik, amikor is a nagykereskedő úgy alakít patikát, hogy abban anyagilag szinte 100%-ig ő áll a háttérben, de papíron kötelességből bevesz a patikát üzemeltető gazdasági társaságba gyógyszerészt.. mindezt úgy, hogy a tulajdonosi felépítés az alábbi: 49% nagyker tulajdon (általában közvetetten), 49% tőke nélküli vezető (papíron személyi jogos) vezető gyógyszerész, 2% stróman gyógyszerész (az adott patikától független, de anyagi juttatásért a nagyker tulajdonossal azonosan szavazó kolléga). Emiatt kialakul egy olyan helyzet, ami kifacsarja a személyi jogot. Mert bár jogilag kb. védhető, gyakorlatilag egy kiskapus megoldás ez arra, hogy a nagyker patikákat üzemeltessen.
Viszont miért jöhet ez létre? Mert olyan lehetőséget ad (főleg fiatal) gyógyszerészeknek patikában való tulajdonszerzésre, amire máshogy nem lenne lehetőségük.. szerintem érdemes lenne ezzel is foglalkozni, mert ha nem kellene „eladni” a személyi jogot a fiataloknak a papíron való személyi jogossá váláshoz, talán nem lenne ilyen kitett a szakma a nagykereknek mint most.. Erről külön posztot írok majd, mert akkora terjedelem a téma.

Kedves Kollégák!
Tudom, hogy pár hangadó Kamara ellenes személy most nagyon nagy zajt csap, hogy “mindenki mondjon le” és “nem kell a Kamara”.. ezekre a hangokra reagálva tett ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara egy hivatalos állásfoglalást a honlapra (és hamarosan a FB csoportba is). Ennek linkje kommentben elérhető.

Ezen kívül szeretném megmutatni Dr. Hegedűs Zsolt leendő EÜ Miniszter véleményét a dr. Hankó Balázs - dr. Hankó Zoltán (MGYK) ügyről. Szerencsénkre egy nagyon intelligens és tisztán látó ember Zsolt, aki helyén kezeli az ügyet.
👉🏻 Azaz, dr. Hankó Balázs miniszteri pozíciójában felelős a tetteiért, míg a Kamara egy külön entitás. Bár rokoni kapcsolat van az MGYK jelenlegi elnöke és az NKA jelenlegi minisztere között, fontos látni, hogy (1) külön, önálló felnőtt emberekről van szó, (2) a Kamarával való együttműködést nem szabad érzelmi alapra helyezni, (3) minden ember ideig-óráig tölti be az adott hivatalát.. de a szervezet marad!

Sajnálatos félreértésre adhat okot Zsolt megnyilvánulásában a “gyógyszerészettel” való összemosás.. de értem amit mondani akart (valahol egyet is értek).. viszont dr. Hankó Balázs jelen tisztsége nem vonható össze a gyógyszerészettel, mert nem az.

FONTOS: Én feladatomnak azt érzem, hogy az MGYK működését transzparensebbé tegyem a külső szemlélő gyógyszerész kollégáink számára, úgy, hogy objektív és valós tényeket közlök.
Nem vagyok sem hatóság, sem döntőbíró. Kommentben a többi 👇🏻

Kedves Kollégák!

Az elmúlt napok eseményei kapcsán természetesen az országos elnökségnek is tudomása van a kialakult helyzetről, amely dr. Hankó Balázs személyét érinti.

Fontos azonban rögzíteni: nyilatkozni ebben az ügyben nem a mi tisztünk! Különösen nem olyan információk alapján, amelyek közösségi médiából (például TikTok videókból) származnak.

A helyzet látszólagos súlyát értjük. Ugyanakkor egy alapvetést nem szabad elfelejteni: bár első ági rokoni kapcsolat áll fenn, nem azonos személyekről van szó. ❌

Az MGYK jelenlegi elnöke dr. Hankó Zoltán, akit a tagság a legutóbbi választáson demokratikus úton választott meg. Ez a döntés a kamarai működés alapja. És ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Nekünk, elnökségi tagoknak is. ☝🏻

Ahogy már említettem: a következő választás 1,5 év múlva esedékes. Akkor mindenki élhet a saját döntésével. ❎

Addig viszont abban kell bíznunk, hogy a jelenleg regnáló kormányzat nem mossa össze különböző személyek tetteit, és nem von le általános, a teljes magyar gyógyszerésztársadalmat érintő következtetéseket egyéni ügyekből.

A Kamara feladata változatlan: a szakma képviselete, felelősen és következetesen. 😇

Ebben az ügyben mást nem kívánok nyilatkozni. 😶