BTM Vármúzeum

LIMOGES-I SZENTALAK A SZALAG UTCÁBÓL

Az alábbiakban bemutatott műtárgy múzeumunk egyik fontos Árpád-kori lelete, amely a franciaországi Limoges környéki műhelyek egyikében készült. A tárgy 2003-ban a Budapest I. kerület Szalag utca 22–30 szám alól, Benda Judit ásatásán került elő, egy török kori gödör betöltésében. A terület egykor a budai várhegy és a Duna között elterülő Szentistván városnegyedhez tartozott.

Öntéssel készült réz alaplapon, ágyazott zománctechnikával készített szentet ábrázoló teljes alak, amely valószínűleg egy körmeneti kereszt egyik szárán helyezkedett el. A szentalakot két helyen erősítették fel a keresztre. A testét domborúra képezték ki, így a kereszt síkjából kiemelkedik. Feje tömör, az arcvonásai jól kivehetőek. Szája lefelé ível, szemgödreiben zöld színű zománc látható. A haját a fején körbefutó apró bemélyedéssel és a homlok felett lévő kisebb bekarcolásokkal alakították ki. A ruhája redőit az egész testén látható különböző méretű és alakú zománcágyakkal alakítottak ki, amelyekből sajnos a – valószínűleg különböző színű – zománc mind kipergett, aranyozása is teljesen lekopott. Kisebb sérülések láthatóak rajta.

A keresztdísz az 1997-ben a Szalag utca 19. alatt felfedezett Szent István protomártírnak szentelt ágostonos remeterendbeli kolostorban található körmeneti kereszthez tartozhatott.

Szöveg: Szabó Balázs Sándor
Fotó: Keppel Ákos

1. A szentalak szemből.
2. A szentalak arca.
3. Körmeneti kereszt párhuzam. Kovács Éva: Limoges-i keresztek Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 11/2–3 (1962)

🌟holnap🌟 holnap 🌟holnap
RÉGÉSZET NAPJA

Egész napos programsorozattal várunk most szombaton a BTM Vármúzeumban a Régészet Napja alkalmából.

Míg a gyerekek egyebek mellett egy izgalmas kincskeresésen fedezhetik fel a múzeum tereit vagy éppen kipróbálhatják a középkori játékokat, az érdeklődő felnőtteknek tematikus előadásokkal és workshopokkal készülünk.

🏛❕Ez egyben az utolsó alkalom, hogy megnézhesd a Középpontban a középkor 10. – TÍZ ÉV, EZER TÖRTÉNET című kiállítást, akár egy tárlatvezetésen, és megcsodálhasd az elmúlt évtized legizgalmasabb budapesti leleteit.

Tarts velünk!

🔗Az esemény ingyenes, de néhány program regisztrációköteles: https://varmuzeum.hu/varmuzeum-programok/regeszet-napja-2026/

🚀 Vasárnap különösen érdemes eljönni a BTM Vármúzeumba, hiszen az egész délután az ŰRKORSZAKRÓL fog szólni. 🚀

👉 Ennek a keretében részt lehet venni a Design az űrkorszakban kerekasztal-beszélgetésen:
Horányi Attilával, a MOME Budapest Designkultúra- és Művészettudományi Központ vezetőjével és Mayer Kitti designteoretikussal beszélget Mélyi József.

A beszélgetés egyik kiemelt témája: játékok az űrkorszakban 🚀

1953-ban létrehozták a Játéktervező Intézetet, amelynek célja – az ideológiai elvárásoknak megfelelően, de a kereskedelmi igények szerint is – az új, szocialista ember kinevelése és az iparosodás fellendítése volt. Az űrláz természetesen a gyerekek hétköznapjait is átszőtte. A játszótereket ellepték a rakéta és glóbusz formájú mászókák 🌍, és a játékkínálatban is átrendeződés történt. A hatvanas évek elejétől számos import cikk jelent meg, a Szovjetunió és szatellit országai mellett más térségekből is érkeztek rakéták, asztronauták és űrhajós figurák 👨‍🚀. A hazai gyártmányú játékok kínálata jóval szegényesebb volt, mint a külföldről érkezőké, ám itt is született számos ikonikus darab. Az egyik kiemelkedő ezen a téren a Lemezárugyár kínálata volt, amely különféle űrbéli járműveket (pl. Holdautó 🌕), rakétákat és űr tematikájú pisztolyokat gyártott.

🗓️ 2026. június 7., vasárnap

🔗 További részletek és jegyvásárlás: Design az űrkorszakban / tematikus nap az Irány a Galaxis! című kiállításon

👩‍🚀1957 nem csak az űrkutatásban, a divatban is fordulatot hozott: váratlanul meghalt Christian Dior, helyébe a divatháznál a szemtelenül fiatal Yves Saint Laurent került. De nemcsak ő, hanem Pierre Cardin és André Courréges is meghatározó tervezője volt az űrkorszak divatjának, és London is ekkor sorakozott fel a divatfővárosok közé. A divatot a fiatalság kultusza határozta meg, beindult a műszálgyártás, sőt a műanyagok felhasználása is - ez t***e lehetővé az azóta is tartó tömeggyártást. A ruháknak és kiegészítőknek nem csak az anyagára, hanem a formavilágára is hatott az űrkutatás: a szkafanderek, sisakok, űrhajók visszaköszöntek a divatban a hatvanas években.

📆 Ismerd meg az űrkorszak divatját most vasárnap DR. SZATMÁRI JUDIT ANNA, a Múzeum gyűjteményvezetője, muzeológusa előadásából.

🔗További részletek: https://varmuzeum.jegy.hu/program/design-az-urkorszakban-tematikus-nap-az-irany-a-galaxis-cimu-kiallitason-193486/1456135

🎫Az eseményre váltott jeggyel akár két további program és a múzeum összes kiállítása is megtekinthető.

Egy 18. századi főkötő vert CSIPKE rátétének rekonstrukciója

A 9. kerületi Csarnok tér 2. szám alatti ásatáson két csipkedíszes, 18. századi főkötő is előkerült. A konzerválásukat és a rekonstruált alapra való helyezésüket kolléganőm, Szabó Krisztina készít***e, így váltak bemutathatóvá a töredékek.
Régi vágyam volt csipkeverést tanulni, erre végül tavaly tavasszal nyílt módom. Frissen szerzett tudásomat eredeti tárgyak vizsgálatával teszteltem és hamar kiderült, hogy bár a fenti leletek csipkéje erősen hiányos, ki lehet szerkeszteni mindkettőből egy teljes mintaelemet és a verés folyamatát is meg lehet határozni.

Lelkes újoncként rögtön bele is vágtam. Bár az alap vetéseket ismertem, egy konkrét minta elkészítése ezek változatos kombinációjától, a csipkeverő egyedi kézmozdulataitól, fonalvezetési szokásaitól lesz különleges. Ezeket az egyedi jellemzőket kerestem és több próbálkozásra is szükség volt ahhoz, hogy a végén két olyan mintaelemet tudjak elkészíteni, amin az összkép és a megfigyelt fonalvezetési jellemzők is azonosak az eredetivel.

A rekonstrukció megtekinthető június 6-án, a Régészet napján, az utolsó kurátori tárlatvezetés keretében a “Középpontban a középkor 10 - Tíz év, ezer történet” című kiállításában.

Szöveg: Rácz Katalin
Régész: Tóth Anikó
Fotók: Keppel Ákos, Rácz Katalin

„A számítógépes játékoknak köszönhetően virtuális formában ma már olyan dolgokat is megtapasztalhatunk, amelyek a hétköznapi életben elérhetetlenek, vagy nem is léteznek. Mesterei lehetünk a lovagi kardnak, úgy, hogy még életünkben nem fogtunk ilyen fegyvert a kezünkben. A virtuális valóság hatását ellensúlyozhatja a tárgyakra, tárgyismeretre fókuszáló múzeumpedagógia, múzeumandragógia.”

Érdemes elolvasni Berecz Mátyás kollégánk gondolatébresztő írását történelmi vívással foglalkozó klubok és a múzeumok együttműködéséről a Magyar Múzeumok OnLine oldalán!

A cikkhez kattints ide:

Megfelelő emberek a megfelelő helyen – Történelmi vívók a múzeumban A múzeumok és a történelmi hagyományőrző csoportok együttműködése már több évtizedes múltra tekint vissza. A történelmi újrajátszókban a szakma ma már nemcsak a jelmezes látványosságot látja, hanem hasznos partnereket is, akik a múzeumok oktatási, ismeretterjesztési és a

💉FECSKENDŐ A TABÁNBÓL💉

A fecskendők az injekciós tűk elődjeiként már az ókortól kezdve ismertek. Ókori görög és római leírásokban elsősorban orvosi kontextusban – kenőcsök, krémek adagolására szolgáló eszközként találjuk meg őket, például Galénos (Kr. e. 129-200) műveiben. A fecskendő angol neve (syringe) is annak ókori eredetére utal: a görög σύριγξ (syrinx, jelentése "pánsíp", "cső") szóból származik. Ez a tárgytípus kompozit, vagyis több darabból – egy hengeres csőből és egy abba szorosan illeszkedő dugattyú-szerűen kialakított részből – áll össze. A hengeres cső elülső része általában nyitott, ezen keresztül van lehetőség folyadék vagy más anyag felszívására. A fecskendő nyitott végére injekciós tűt, fúvókát vagy csövet lehet szerelni, amivel mind az adagolás, mind a felszívás módja irányítható.

A fecskendőről, mint orvosi eszközről a középkor folyamán nem maradt fenn adat, azonban a kora újkorban megjelennek, leggyakrabban fémből készült darabok formájában. Az első, modernnek tartható fecskendő feltalálását a tudomány Blaise Pascal (1623-1662) nevéhez köti, aki hidraulikával kapcsolatos kísérletei során alkotott hasonló eszközöket.

A képen látható fecskendő Garády Sándor Tabánban folytatott ásatásai során került elő (feltételezhetően 1934-1935 körül), pontos lelőhelye sajnos nem ismert, így keltezése is bizonytalan. A tárgy nyersanyagának meghatározása szintén nehézkes nagyfokú megmunkáltsága miatt (állatcsont vagy gímszarvas agancs), felületének kialakítása pedig esztergával történt, amelynek nyomai szintén megfigyelhetőek a tárgy felületén. Mivel a régészeti feltárások során ilyen eszközök viszonylag ritkán kerülnek elő, pontos alkalmazásuk nem minden esetben határozható meg. Ugyanakkor írott és régészeti források egyaránt utalnak arra, hogy a kora újkorban a szifilisz kezelésére alkalmazott higanyt gyakran fecskendőkkel juttatták a szervezetbe, a higanyvegyületek erősen korrozív hatása miatt pedig bizonyos esetekben nem fém, hanem csontból vagy szaruból készült eszközöket is használhattak.

Szöveg: Font Ágnes
Régész: Garády Sándor
Helyszín: Tabán
Fotó: Font Ágnes, Keppel Ákos

🚀 JÖN! JÖN! JÖN! – Design az űrkorszakban ✨
📆 2026. június 7.

🕑 14:00 Dr. Szatmári Judit Anna, a Kiscelli Múzeum gyűjteményvezetője, muzeológusa:
👗 Space Age a divatban – Űrkorszak, műanyag, mini

1957 nem csak az űrkutatásban, a divatban is fordulatot hozott: váratlanul meghalt Christian Dior, helyébe a divatháznál a szemtelenül fiatal Yves Saint Laurent került.
De nemcsak ő, hanem Pierre Cardin és André Courréges is meghatározó tervezője volt az űrkorszak divatjának, és London is ekkor sorakozott fel a divatfővárosok közé. 🌍
A divatot a fiatalság kultusza határozta meg, beindult a műszálgyártás, sőt a műanyagok felhasználása is – ez t***e lehetővé az azóta is tartó tömeggyártást. 🧵
A ruháknak és kiegészítőknek nemcsak az anyagára, hanem a formavilágára is hatott az űrkutatás: a szkafanderek, sisakok, űrhajók visszaköszöntek a divatban a hatvanas években. 🪐

🖼️ 15:30 Kurátori tárlatvezetés B. Szabó Jánossal és Mélyi Józseffel

🎙️ 17:00 Design az űrkorszakban kerekasztal-beszélgetés:
Horányi Attilával, a MOME Designkultúra- és Művészettudományi Központ vezetőjével és Mayer Kitti designteoretikussal beszélget Mélyi József.

A jövő ígérete hogyan formálta a mindennapokat a 20. század második felében?
A kerekasztal-beszélgetés az 1960–80-as évek utópisztikus designvilágát vizsgálja: az űrkorszak hatását, a műanyag és a fém térhódítását, valamint azt, hogyan jelent meg a modernitás eszménye a bútorokban, háztartási tárgyakban és játékokban. 🛸
Egy korszak, amikor a jövő nemcsak elképzelés volt, hanem kézzelfogható valóság a nappalikban és a gyerekszobákban is. 🪑✨

Jegyvásárlás: Design az űrkorszakban / tematikus nap az Irány a Galaxis! című kiállításon

📸 Fotó: Gaál Dániel; Keppel Ákos/BTM