Prof. Dr. LENTNER CSABA

Első helyezést értek el a KRE ÁJK-s hallgatóim a Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad 26. nemzetközi TDK versenyén. A kutatási téma izgalmas, a feldolgozás módszertana tudományos, az előadásuk pedig dinamikus volt. Gratulálok a kollégáknak!

A Polgári Magyarország Alapítvány elnökével, Kavecsánszki Ádám úrral találkoztam ma. Átbeszéltük az elmúlt időszak történéseit,majd bemutattam a Polgári Szemle legújabb lapszámát, amelyhez Ádám gratulált. Ti is olvashatjátok a megjelent tanulmányokat a www.polgariszemle.hu honlapon.

Végül is ma reggel Kármán András pénzügyminiszter által bejelentett gazdasági intézkedésekről kérdeztek a Kossuth Rádió Jó reggel Magyarroszág c. műsorában. A nem uniós munkavállalói vízumok kiadásának leállítása jó gondolat, az összeszerelő üzem probléma felszámolása OK, de rendezni kell az egyetemi és akadémiai tudományos hatékonyságot, lemaradtunk az elmúlt évtizedekben drasztikusan (régi probéma), KATA visszahozatala rendben, megszüntetni sem kellett volna. Vagyonadó, ám legyen, de ne 1 milliárd, hanem minimum az 5 milliárd feletti vagyonokra, és ne lineáris, hanem progresszív kulcsokkal.

Lentner Csaba a Tisza-kormány gazdasági programjáról A vendégmunkások hazaküldéseAz összeszerelő üzemek problémájaKATA...

Kapitány István gazdasági miniszter úr bejelentéseit kommentálom holnap reggel a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Kb. 7,40-től.

Megjelent a Polgári Szemle 22. évfolyamának magyar nyelvű 4-6. lapszáma. Kiemelt témáink:
- a választási eredmények elemzése politológusi szemszögből
- a köznevelés és a felsőoktatás eredményeinek vizsgálata
- a keresztény patrióta modell és a belső piaci nemzetstratégiai szerepe
- gazdaságtudományi, vállalatgazdasági, marketing szakterületekről több tanulmányt is közlünk
- olvashatnak továbbá a konzervatív önértelmezésről és Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatairól a posztszovjet államokkal. Hasznos olvasást kívánunk!

Gazdaság politika, Történelem gazdasági tudomány - Polgári Szemle Lentner Csaba, Gazdaságpolitika, Gazdaság-tudomány, Gazdaságtörténet, Közigazgatás-tudomány, Regionális-tudomány, Politológia, Állam és Jogtudomány, Nemzetközi gazdaság, Dr. Lentner Csaba

https://polgariszemle.hu/aktualis-szam/1411-az-aktiv-allam-vezerelt-gazdasagpolitika-vedelmeben Én így látom a mögöttünk álló másfél évtizedet, a választási vereség okait: Prof. Dr. LENTNER CSABA (2026): Az aktív államvezérelt gazdaságpolitika védelmében. Polgári Szemle· 22. évfolyam 4–6. szám, 2026, 7–13., DOI: 10.24307/psz.2026.0501

Adópolitikai változások 3) - A kis- és középvállalkozások (KKV) adminisztrációs és adóterheinek mérséklése a Tisza Párt adóporgramjának központi eleme:
KATA-típusú adózás: Egy egyszerűsített, a korábbihoz hasonló adózási forma visszahozatalát tervezik a kisvállalkozók számára.
Kiszámítható környezet: Az adószabályok gyakori módosításának beszüntetését és stabil jogi környezetet ígérnek.
TÁNYA ? 9 % ? - végleges döntés még nem látszik, tény, hogy az EU legalacsonyabb százalékú társasági nyereségadója Magyarországon van, amely jelentős FDI vonzó tényező, a nemzetközi vállalatok letelepedési támogatásait azonban tervezik, hogy felülvizsgálják
Ágazati különadók fokozatos kivezetik - a tervek szerint
Ellensúlyozás, Finanszírozás: Az adócsökkentések fedezetét az állami korrupció visszaszorításából, a túlárazott közbeszerzések megszüntetéséből és az uniós pénzek felszabadításából biztosítanák.

Adópolitikai változások 2. - A Tisza Párt vagyonadóval kapcsolatos terveiről nyilatkoztam kb. egy hete a Magyar Nemzetnek, ám az interjút átvevő sajtóorgánumok (a Mediaworks-on kívül) vagy félreértették, vagy félremagyarázták. Tehát a lényeg, hogy a vagyonadó nem a legnépszerűbb adó, mert az adózott jövedelemból keletkező vagyont még egyszer megadóztatja. Nehéz beszedni, nincs hatékony vagyonnyilvántartási rendszerünk, és nem jelentene egy nagy közhatalmi bevétel volument. Az 1 milliárdos határt alacsonynak tartom, lényegesen emelni kellene. A rosszindulató baloldali média erre azt sugallta, hogy nekem kevés az 1 milliárd. Nem erről van szó! Az elmúlt évtizedekben jelentős jövedelemdifferenciálódás ment végbe a magyar társadalomban. 2026 elején 6000 olyan magánszemély van, akinek 1-4 milliárd közötti vagyona van. 4-milliárd és afölött pedig 1370-en vannak. 400 milliárd felett például 5 személy van... Ha már vagyonadó, akkor inkább a 4 milliárd fölötti vagyonokat terhelném vagyonadóval, de progresszívvel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal konferenciájára a meghívásért azért is hálás vagyok Bakai Kristóf tábornok úrnak, a NAV elnökhelyettesének, mert széles tudományos közönség előtt el tudtam elmondani a koncepióm lényegét. A közönség megértette, sőt, egyet is értett velem. Tanulság a számomra, hogy csak olyan médiaszerepléseket, előadásokat vállaljak, ahol a közönség autentikus. Manapság 10 meghívásból, interjú felkérésből jó ha egy ilyen van. Ezért is láttok kevesebbet a sajtóban. Csak megfelelő időkeret és nem elfogult sajtófelület esetén látom annak esélyét, hogy a gondolataimat összefüggően kifejthessem, megértessem.

A Tisza-kormány programja nagy hangsúlyt fektet az euró bevezetésére. Erről kérdeztek az M1-en. Elmondtam, a bevezetéshez szükséges a mennyiségi, értsd költségvetési és árfolyam kritériumok teljesítése, de legalább ennyire fontos, a reálkonvergencia, ami az 1 főre jutó GDP termelést és a munkatermelékenységet jelenti. Hát ezen a téren sem állunk jól. Ugyanakkor azon az álláspontom vagyok, az euró bevezetéstől függetlenül, hogy egy fegyelmezett költségvetési- és egy stabilitás központú monetáris politikára van szükség a következő években. Az euró bevezetésre való képesség, az ország stabillá válását és fejlettségét is jelentené. Javaslom, a céldátum kijelölését, és határidők, mérföldkövek meghatározását és főleg betartását. Én 2030-ra nem látom kivitelezhetőnek a követelmények teljesíthetőségét, de esetleg 2035-re már igen.

M1 - Híradó A Tisza Párt négy éven belül bevezetné az eurót Magyarországon

The Tisza government’s program places great emphasis on the introduction of the euro. I was asked about this on M1. I explained that meeting the quantitative criteria—that is, the budgetary and exchange rate criteria—is necessary for adoption, but real convergence, which refers to GDP per capita and labor productivity, is at least as important. Well, we’re not doing well in this area either. At the same time, my position is that, regardless of whether we adopt the euro, we need a disciplined fiscal policy and a stability-oriented monetary policy in the coming years. The ability to adopt the euro would also signify the country’s stability and development. I propose setting a target date, defining deadlines and milestones, and, above all, adhering to them. I don’t think it will be feasible to meet these requirements by 2030, but perhaps by 2035 it will be.

M1 - Híradó A Tisza Párt négy éven belül bevezetné az eurót Magyarországon