Hét Krajcár Kiadó

Apja és Fia

Elment a testvérem.

Testvérem, nem vagy egyedül
halálos ágyadon sem.
Ott van veled a Fiad,
nem sír, vállalja fájdalmaidat
élete utolsó pillanatáig.
Adj neki erőt még egy kicsit,
s légy rá büszke mindhalálig,
távol imádkozom értetek.
Úgy szaladt fel ő az Istenig,
88 évesen az emeletre,
hogy üdvösségetek teljesült!

55 éve történt – Gépeltérítők Ferihegyen?

Jelentés

A Budapesti F[orgalom] E[llenőrző] P[ont]-en 1971. január 7-én 14.28 órakor kilépésre jelentkezett Berlinbe:

P.K. […]
Foglalkozása: lakatos
[…]
Munkahelye: NDK Lipcse DRUCH MASINEN WERK 4-es üzem
[…]

Vámvizsgálatra való jelentkezése után a motozó fülkét el akarta kerülni, ezt észrevette Sárosi Gyula vámőr alhdgy. és Balkai Barnabás vámőr törm. A személyt megmotozták és a belső zsebében 1 db régi típusú pisztolyt találtak.

Ezt az eseményt azonnal jelentették Dorogi Béla alez. FEP ügyeletes tisztnek, aki elrendelte a személymotozást, a nála lévő csomagok alapos átvizsgálását. A személymotozásra való felszólításra, hogy van-e nála lőszer és más szúróeszköz, vagy fegyver, azt mondta, hogy nincs. A motozás alkalmával a nadrág órazsebéből előkerült 1 db kispuska lőszer /elhasználva/, 3 db vadászfegyverbe való lőszer, 1 db vadászfegyverbe való golyós lőszer. A kérdésre, hogy miért akarta a fegyvert és a lőszereket kivinni, azt válaszolta, hogy a fegyvert át akarta alakítani olyanná, hogy használható legyen kispuska lőszer lövedékével. Mivel az NDK-ban olyan helyen dolgozik, ahol úgy gondolta, hogy erre lehetőség van. Elmondása szerint szülei, barátai, ismerősei nem tudtak arról, hogy neki fegyvere van. A fegyvert kb. 10 évvel ezelőtt találta Esztergom Tábor község mellett egy bányapatak vízmosásában és azóta a lakásukon egy barkács műhelyben rejtegette.

A személy kihallgatását Mezővári Géza alez. 16.10 órakor megkezdte.
A Budapesti FEP-ről a személyt 17.30 órakor elszállította.

Budapest, 1971. jan. 18.

ÁBTL – 3.1.9. – V-155966
___________

P.K. 1968-ban vendégmunkásként került ki az NDK-ba, onnan tért haza 1970 végén az ünnepekre. A nála talált pisztolyt vallomása szerint még gyermekként, játék közben találta. „Akkor arra gondoltam, hogy ha majd nagyobb leszek, a pisztolyt megjavítgatom, hogy legyen egy pisztolyom” – fogalmazott. A kispuskalőszert középiskolásként szerezte, amikor osztályával kispuska-lövészeten vett részt, a vadásztöltényeket pedig egy vadászni járó ismerősétől csente el.

Az ünnepek után úgy gondolta, a fegyvert és a lőszereket magával viszi az NDK-ba az Interflug kelet-német légitársaság járatán. „Arra nem gondoltam, hogy a repülőtéren motozás alá kerülök és ezt a fegyvert és lőszereket nálam megtalálják és ezért engem felelősségre vonnak. Határozottan állítom, hogy nem volt szándékom bűnös célokra a fegyvert és a lőszert felhasználni, nem volt és nincs szándékom külföldre szökni” – védekezett.

P. feltartóztatását követően a határőrséget értesítette a kérdéses repülőgép személyzete, miszerint három fiatal férfi, akik „eléggé idegesen viselkednek”, „mindenáron a pilótafülke mögött akartak helyet foglalni és ott is foglaltak helyet”. A határőrök átkutatták az üléseket, de nem találtak semmit, majd kihallgatták a három fiatalembert, de azok arra hivatkoztak, csupán a kilátás miatt akartak közvetlenül a pilótafülke mögé ülni.

A hetvenes évek elején szinte egy hónap sem telt el anélkül, hogy ne térítettek volna el valamilyen repülőgépet a Föld valamely pontján. Az említett napon így felmerült a Ferihegyen szolgálatot teljesítő határőrökben, hogy a kabátja alatt pisztolyt rejtegető P.K. és a másik három, gyanúsan viselkedő fiatalemberek esetleg bűntársak lehetnek. Mind a négyen az NDK-ban dolgoztak vendégmunkásokként, s mint kiderült, P. az NSZK-ban a háború után Magyarországról kitelepített rokonsággal rendelkezett, akikkel nemcsak levelező kapcsolatban állt, de korábban meg is látogatta már őket.

A kérdéses fegyver a szakértői vélemény szerint egy 7,65 mm-es Frommer Stop típusú hadipisztoly volt, mely 1920 körül készült Magyarországon. A szakértő eredményes próbalövést tudott végezni vele, így azt jelen állapotában is üzemképesnek, emberélet kioltására alkalmasnak minősítette.

A nyomozás végül arra a megállapításra jutott, hogy P.K. és a másik három fiatalember nem ismerte egymást, P. pedig „minden különösebb cél nélkül vette magához és szándékozott kicsempészni az országból” a fegyvert és a lőszereket. 1971 márciusában lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette miatt 10%-os munkabércsökkentéssel járó 6 hónapi, a magyarországi munkahelyén letöltendő javító-nevelő munkára ítélték. Másodfokon büntetését 6 hónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre módosították azzal a kitétellel, hogy a büntetést végrehajtásának utólagos elrendelése esetén azt szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell foganatosítani.

4 hónappal később Nagyváradon aztán sikeres gépeltérítés történt, melynek főszereplője ugyancsak egy géplakatos foglalkozú fiatalember, Moka Béla volt. Ő és öt másik, erdélyi társa, pisztollyal, vadászpuskákkal és tőrökkel felszerelkezve felszállásra kényszerítette, majd eltérítette a Nagyvárad–Bukarest-járatként közlekedő IL-14-es repülőgépet. Bécsben szálltak le, ott elengedték az utasokat és a személyzetet, majd megadták magukat. Az osztrák hatóságok nem adták ki őket Romániának: 2-2,5 éves börtönbüntetésük letöltését követően szabadon élhettek tovább.

A fotó illusztráció; egy 1972-ben készült kép részlete.
Forrás: Fortepan / Fülöp Imre
Képszám: 74746

1996. január 3. A szabadkai Napló bemutatta azokat, akik a Kisebbségekért Díj ’95 kitüntetésben részesültek. Egyikük Őszi István diplomata, külpolitikus, korábbi belgrádi nagykövet volt. Ő volt az egyik fő kezdeményezője annak a munkának, amikor a hatvanas évek végén a Külügyminisztériumban történészek, nyelvészek, etnográfusok és más kutatók első ízben fogtak hozzá a határon túl élő magyarok helyzetének feltérképezéséhez. Kezdeményezésének köszönhetően alakult meg a Magyarságkutató Csoport, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti keretében jelentős tényfeltáró, anyaggyűjtő és elemző munkát végzett az 1980-as évek második felében.

KÉP: Szabadka, Városháza, képes levelezőlap, 1916, OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár (Forrás: Hungaricana OSZK)

Sűrgősen vigyék el a Hét Krajcár Kiadó szellemétől idegen bejegyzéseket! Benke László, kiadóvezető

Send a message to learn more

Nem járultam hozzá, hogy a Hét Krajcár oldalán idegen információkat tegyenek közzé! Sürgősen vigyek el innen a bejegyzéseiket! Benke László

Pethy Simon Tamás társaságában – lelkes rajongói elismerést kaptam tőle! 🎉

A te karjaidban haldoklik
bennem a költészet.
Mi öltük meg?

Kossuth szerint ő volt a "legbátrabb magyar" | 24.hu Noszlopy Gáspár keményen harcolt, a szabadságharc bukása után nem menekült el, hanem tovább szervezte az ellenállást.