Műszaki Tanulmánytár

Tisztelettel emlékezünk Mikus Károlyné, született Kónya Erzsébet (1933-2026) intézményünkben végzett áldozatos és magas színvonalú szakmai munkájára, amellyel hathatósan hozzájárult a hazai ipar- és technikatörténeti örökség megőrzéséhez.

Munkássága jelentős szerepet játszott az öntészeti hagyományok és a magyar ipartörténet emlékeinek feldolgozásában és közkinccsé tételében. Szakmai tevékenysége során számos, az Öntödei Múzeumhoz kötődő kiadvány (köztük az Öntödei Múzeumi Füzetek) és történeti feldolgozás létrejöttében működött közre.

Elhivatottságával, precizitásával és a szakma iránti tiszteletével maradandó értéket teremtett, amely múzeumunk szakmai örökségének része marad. Nyugodjék békében!

Millenniumi díjat kapott a Műszaki Tanulmánytár!

„A Műszaki Tanulmánytár különleges módon teszi hozzáférhetővé a magyar műszaki örökséget: gyűjteményében szabadalmak, első példányok és ikonikus eszközök mesélnek a technikai fejlődésről. A több ezer műtárgy nemcsak tárgyi emlék, hanem a mögöttük álló alkotói gondolkodás lenyomata is. Az intézmény így nemcsak megőrzi, hanem értelmezi és továbbadja a szellemi örökséget, inspirációt nyújtva a jövő innovátorai számára.” – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának díjbizottsági indoklásában.

Köszönjük a megtisztelő elismerést!

A Műszaki Tanulmánytár (1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 10.) előzetes bejelentkezést követően látogatható, amelyre a [email protected] e-mail-címen van lehetőség.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala SZTNH 1 like. "Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – Műszaki Tanulmánytár | Millenniumi Díj 2026"

A Verascope és a Taxiphote

📷 A Verascope név a latin veritas („igazság”) és a görög skopein („nézni, megfigyelni”) szavakból ered. Jelentése nagyjából „az igazságot látó eszköz”, amely pontosan utal a készülék céljára: a valóság térhatású, élethű rögzítésére.

📸 A Taxiphote elnevezés etimológiája többértelmű. Gyakran a görög taxis („rend, elrendezés”) és phōs („fény”) szavakból eredeztetik, ugyanakkor Lumière a korabeli „taxi–” előtag „gyors” jelentésére is célzott, utalva a készülék gyors képváltó mechanizmusára. Pontos magyar fordítása nincs; jelentése körülbelül „gyors sztereókép-néző” vagy „gyors vetítő”.

A 19. század végén népszerűségük csúcsára értek a térhatású, úgynevezett sztereó-fényképek, amelyek megtekintéséhez különféle optikai eszközöket használtak. A Verascope egy olyan sztereó-fényképezőgép volt, amely új korszakot nyitott a térbeli felvételek készítésében. A képek megtekintésére készült a hozzá tartozó nézőkészülék, valamint annak elegáns, asztali változata, a Le Taxiphote.

A készülékeket Jules Richard francia feltaláló és gyáros műhelyében gyártották közel harminc éven át. A Le Taxiphote a korszak egyik legismertebb és legkedveltebb sztereoszkópja lett, amely számos otthonban és szalonban megtalálható volt.

⚙️ Az ilyen lencsés készülékek technikai megoldása a mai napig nem változott; a modern, lencsés sztereoszkópok ezek közvetlen elődei. Az alábbi képeken látható műtárgyak a Műszaki Tanulmánytár „A” termében tekinthetők meg.

📣 Holnaptól láthatóak a Lánchíd építőjének 185 éves kivitelezési rajzai a Műszaki Tanulmánytárban! 👉 Clark Ádám saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban. A terven például négy láncsor szerepel, a megvalósult hídon kettő készült.

⛓️ A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat pedig 1849 novemberében avatták fel. A most bemutatott 25 darab rajz a Lánchíd építése közben készült, vagyis több mint 180 éve őrzik a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek. A bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, illetve az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.

😍 A rajzok másoltait mindenki megtekintheti XI. kerületi tagintézményünkben az általános nyitvatartási időben, szerdán és csütörtökön 10:00 és 17:00 óra között, a Prielle Kornélia u. 10. szám alatt.

✨ Várjuk visszajelzéseiteket, hogy számotokra mely részlet volt a legmeglepőbb!

📷 1. kép: MMKM Műszaki Rajzalbumok Gyűjteménye 348.24.
2. kép: MMKM MRAGY 348.24.

⭐️VÁLOGATOTT MŰTÁRGYAINK⭐️

👉Sokan már gyerekkorban találkoznak az abakusszal, az egyik legkorábbi számolást segítő eszközzel. Most ennek a kínai változatát mutatjuk be.

🧮 Szinte minden népnél megjelent az abakusz valamilyen formája. Ennek kínai változata a szuan-pan, amelynél egy fakeretbe helyezett rudakon gyöngynek nevezett lapos korongokat helyeztek el.

🧮 A szuan-pant vízszintes felületre lefektetve kellett használni. Értékbeállításkor a gyöngyöket a választóléc mellé kellett húzni, tehát az alsó gyöngyök felfele, míg a felső gyöngyök lefele mozgatva jelentettek értékeket.

🧮 Használatához egy kéz három ujjára volt szükség. A hüvelykujj az alsó gyöngyöket mozgatta felfelé, a mutatóujj a felső gyöngyöket mozgatta lefelé, míg a középső ujj a felső gyöngyöket felfelé is, lefelé is mozgathatta.

🧮 Az adott sorban lévő felső gyöngyök egyenként öt, ugyanabban a sorban lévő alsó gyöngynek feleltek meg. Minden sor alsó gyöngye a tőle jobbra lévő sorban lévő alsó gyöngyökből tíznek felelt meg. A nullát egy hézag jelölte; a nulla szám kezelése egyébként is különös odafigyelést igényelt.

A szuan-pan kialakítása miatt a számoláskor sok szabályt kellett figyelembe venni. Az összeadásra vagy kivonásra legalább egytucatnyi szabály vonatkozott, további szabályok léteztek a szorzásra és osztásra is. A műveletek nagy részében – még az összeadásnál vagy a kivonásnál is – számos gyöngyöt kellett megmozgatni, adott esetben a sorokban lévőkhöz hozzáadni, míg más sorokban lévőkből egyúttal kivonni.

🧮 A kínai abakusz a XV. század táján került át Japánba, ahol szoroban néven a XIX. századig szinte változatlan formában használták. Többször is módosítottak a formáján, a XX. századtól elfogadott végleges változatát a mai napig használják.

🧮A szuan-pannak ez a példánya nem eredeti, hanem az Országos Műszaki Múzeum restaurátor műhelyében készült.

Irodalom:
Képes Gábor – Álló Géza: A jövő múltja; Neumanntól az internetig. Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Budapest, 2013.
https://terebess.hu/keletkultinfo/szuanpan.html
https://ajovomultja.hu/exhibition/abakusz?language=hu