Magyar Munkáspárt

🚱Az újlengyeli lakossági vízellátásban jelenleg nem várhatók korlátozások vagy kapacitásbeli problémák. 💧

Miután Nyáregyházán az elmúlt napokban komoly problémák jelentkeztek a lakossági vízellátásban, több lakos is teljes vízhiányról számolt be, és még a tegnapi nap folyamán sem volt meg a kellő víznyomás. A DAKÖV tájékoztatása szerint Nyáregyházán a víztorony teljesen kiürült, a szárazság következtében megnőtt lakossági vízfelvételi igény miatt.
(E poszt megírásáig a részletes kérdéseimre hivatalos válaszokat a DAKÖV KFT részéről még nem kaptam.)

Emellett pilisi és monorierdei lakosoktól is érkeztek visszajelzések nyomásingadozásról és egyéb vízellátási problémákról ⚠️

Ezért a mai nap folyamán megkerestem Petrányi Tamást, Újlengyel polgármesterét, hogy részletes tájékoztatást kérjek községünk vízellátásának helyzetéről, valamint arról, hogy az aszály súlyosbodása esetén fennállhat-e hasonló ellátási probléma Újlengyelben.

Polgármester úr tájékoztatása alapján jelenlegi ismereteink szerint az újlengyeli vízi infrastruktúra megfelelő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy akár hosszabb aszályos időszak és megnövekedett lakossági vízfogyasztás mellett is korlátozás nélkül működjön. ✅

❌ Nem kell „Új honfoglalás”!

🏛️ Kormányülés Ópusztaszeren! Ez azért nem semmi! Ilyen se volt még a történelemben. Még
azok is felkapták a fejüket, akik már hozzászoktak az új hatalom szimbolizmusához. Azt már
mindenki érti, hogy új kormány, tehát új ország, sőt új világ. Na de visszanyúlni Árpádhoz,
szinte új honfoglalást hirdetni?

📜 A Tisza kétségtelenül nagyot ugrott a történelmi személyekkel való azonosulásban. A Fidesz
csak Szent Istvánig nyúlt vissza. Augusztus huszadika kultikus ünnep lett. Koppányt szépen
kiradírozták, olyanok nem kellenek, akik kételkednek Európa és a keresztény hit erejében!
Hogy a keresztény hittel mi lesz ezután, nem tudom, de az EU-ban kételkedni ismét főben
járó bűn.

📖 A Fidesz szépen kialakította a saját történelmét. Szent István, 1848, 1956, de mindez csak
azért, hogy 1989-et nagy betűkkel írhassák. Durván fogalmazva, a történelmi események csak
a tőkés rendszerváltás jogosságát és történelmi beágyazódottságát voltak hivatottak
alátámasztani. Azért éltünk ezer évig, hogy 1989-ben végre beköszöntsön az új honfoglalás.
Orbán 1989 hőse, persze nem ő csinálta a tőkés rendszerváltást. De ahogy telnek-múlnak az
évek, sok minden másként látszódik, vagy másként lehet láttatni. A mostani kampányban már
elhangzott, hogy ő győzte le a gaz kommunista rendszert.

🖼️ A Fidesz imádta a történelmi photoshopot. 1848-ból Széchenyi kellett nekik, Kossuth törölve.
Az 1918-as Károlyi Mihálynak még a szobrát is eltüntették, mivel a grófot tekintették a
bolsevikok szálláscsinálójának. A Fidesz-mitológia szerint Kun Béla, Gyurcsány Ferenc meg
az összes liberális egy és ugyanaz, mind megátalkodott komcsi! Az idősebb fideszes csapat
tudta, hogy ez baromság, de a fiatalabbja már ebben nőtt fel.

⚖️ Horthy Miklóssal nem tudott a Fidesz mit kezdeni. Mondott volna szépeket, de a Mazsihisz,
nem beszélve Ronald Lauder Zsidó Világkongresszusáról a legenyhébb pozitív szóra is
lecsapott. Lauder Magyar Péternek küldött üdvözlete nem hagy kétséget afelől, hogy most se
lesz másként.

🕯️ Vannak rejtélyes ügyek. A Tisza mindjárt az első napon megkoszorúzta Andrássy Gyula
szobrát. Gyanítom, hogy a Tiszának a miniszterelnök Andrássy imponál, és nem az
Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, aki meglehetősen pragmatikus volt
Oroszországgal szemben.

🇷🇺 Orbán Anita külügyminiszter asszony azzal indította az oroszokhoz fűződő új viszonyt, hogy
berángatta az orosz nagykövetet és megmagyarázta, hogy az új hont foglaló új kormány mit
vár el Oroszországtól.

🗓️ Na de közeledik 1956 hetvenedik évfordulója. Meg kell, hogy mondjam, hogy a kádári
időszak járt el a legtapintatosabban 1956-tal. Azok oldalán volt, akik a munkásparaszt
hatalmat védték a szocialista hatalom ellen fellépőkkel szemben. De tudta, hogy 1956
leverése sebeket okozott sok embernek. November negyedike nem lett ünnep. Nem akarta a
régi sebeket újakkal tetézni.

📕 A rendszerváltók mitológiája 1956-ot 1989 előzményévé avatta. A munkásparaszt hatalom
védőit bűnösnek nyilvánították és kitörölték a történelemből.

⚔️ Aztán a rendszerváltók összevesztek a hagyatékon. Az MSZP-nek és a liberálisoknak Nagy
Imre kellett. A Fidesz nem tudta elviselni a komcsinak tekintett Nagy Imrét. Úgyhogy, szobor
áthelyezve, Nagy Imre-érdemrend törölve.

🎬 2022-ben a Blokád című film Göncz Árpád ’56-os szerepét is lerombolta. A végére már csak
a pesti srácok maradtak. Mi lesz most? Mi lesz a Tisza verziója?

🎥 És egyáltalán, kik lesznek a követendő történelmi hősök? A Fidesz idején nagy nehezen
megcsinálták a Hunyadi filmet. Kicsit nyugatutánzó, kicsit hamis, de ahogyan a klasszikus
filmben mondjak: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!

🗑️ És most? Visszatérés a holokauszt filmekhez? Megint jön a szocializmus gyalázása? A
szemétgyártás sohasem volt idegen a liberális oldaltól.

🏹 Van jobb ötletem. Előre, illetve vissza Attiláig! Mégiscsak felháborító, hogy az ausztriai Tulln
városban egy hatalmas emlékmű hirdeti a hunok vezérének dicsőségét vagy legalábbis azt a
tényt, hogy Attila ezen a helyen találkozott germán menyasszonyával, Krimhildával. Ha
rendezni akarják a magyar–német viszonyt, amit nem ártana, érdemes lenne elővenni a
történetet. A dolognak van egy szépséghibája. Ugyanis Krimhilda a monda szerint megölte
férjét, és a hunok ellen fordult.

🏞️ De térjünk vissza Ópusztaszerhez! Árpádék elfoglalták a hont. Ide jöttünk, itt maradtunk, itt
vagyunk ma is.

⚒️ Voltak háborúk, szabadságharcok, lázadások és megtorlások. Voltak idegen hódítók és hazai
árulók. Voltak monarchisták és köztársaságiak, voltak királyok, hercegek, grófok és voltak
munkások, parasztok, proletárok.

✒️ De ahogyan a költő írta: „bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk,
mikor, hol és mikép”. A hon valamennyiünkké, a történelmünk is a miénk!

🚩 Nem új honfoglalás kell! A honért kell dolgozni, jobban, becsülettel, tisztességgel!

Lehet, hogy sokakban nem tudatosodik, de Magyarországon kapitalizmus van. Ez volt az Orbán-kormány előtt és alatt is. Ez van és lesz a Magyar-kormány idején is. Egyszer volt kutyavásár Budán, azaz egyszer volt rendszerváltás. Most nem új rendszer jött, hanem egy új kormány.
A kapitalizmus pedig azt jelenti, hogy a tőke érdeke a döntő. A politika, a kormány azt segíti, hogy a tőke uralma fennmaradjon és minél nagyobb profitra tegyen szert. Az emberek, a dolgozók feladata az, hogy profitot termeljenek a tőkésnek. A tőkés hatalom
természetesen odafigyel a tömegekre is, mert el akarja kerülni az elégedetlenség növekedését, a tömegek lázadását. Ennyi és nem több.

A kubai nagykövetség közlése szerint „Teresita Vicente kubai nagykövet és Szaniszló Sándor, Budapest XVIII. kerületének polgármestere vezette a kubai nemzeti hős, José Martí harctéri halálának emlékünnepségét. Az eseményen részt vettek Mexikó, Brazília, Kolumbia és Venezuela latin-amerikai nagykövetei, valamint a Havanna negyed tisztviselői, diákjai és lakói.”
Az elmúlt évtizedekben Kuba fontosnak tartotta magyar baloldali szervezetek meghívását is. Az idén már nem. Úgy látszik, sok minden változik Kubában.

Most akkor ők a kormánypropaganda?
A kérdés persze költői. Lehet árnyalni a képet, de a válasz ettől még egyértelműen: igen.

És hogy miért most jut ez eszembe? Azért, mert élénken él bennem az a korszak, amikor a „független-objektív sajtó” gúnyolódott azon, hogy milyen kellemetlen, amikor a propaganda gyakorlatilag együtt utazik a kormánydelegációkkal, hogy első kézből közvetítse a hatalom narratíváját. Most, amikor ugyanez történik a másik oldalon, valahogy nem érzem ugyanazt az önkritikát. Inkább azt látom, hogy szervilis propagandaként, minden kritikai távolságot félretéve közvetítik a messiás üzeneteit.

Régi véleményem és ezt már többször is leírtam, hogy Magyarországon sem most, sem április 12. előtt nem létezett valódi sajtó. Egyik oldali propaganda volt, meg másik oldali propaganda. Valódi újságírás pedig alig.

Van azonban egy fontos különbség. Az egyik oldal legalább nyíltan vállalja, hogy világnézeti alapon szemléli a közéletet. A másik viszont továbbra is „függetlennek”, „objektívnek” nevezi magát, miközben pontosan ugyanúgy politikai szereplőként működik. Nemrég még sértődötten magyarázták, hogy ők bizony most is kormánykritikusak.

Pedig a propaganda önmagában nem ördögtől való műfaj. Az emberek sokszor szitokszóként használják, holott minden politikai közösség interpretálja a valóságot a saját világnézetén keresztül: bizonyos dolgokat felnagyít, másokat háttérbe szorít, értelmezési keretet ad. Ez önmagában természetes.

Engem nem az zavar, hogy propaganda létezik. Hanem az, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a tájékoztatás műfaja. Maradt néhány egymással szemben álló propaganda-gépezet. És annak ellenére, hogy Magyarországon már egyedül csak a Munkáspártnak van hivatalosan pártlapja, valójában minden országos médium úgy viselkedik, mintha egy párt propagandafelülete lenne. Csak az egyik vállalja, hogy világnézeti alapon interpretálja a dolgokat, a másik pedig szégyelli, és „független-objektív” álarc mögé bújik.

Ugyanakkor láthatóan hatásos módon működik ez a stratégia bár kétlem, hogy sokáig, ha ez a szervilis hozzáállás marad a sajtó részéről Magyar Péterhez. Nem kell sokat várni, hogy a társadalom őket is úgy kezelje, mint ahogy a közelmúltban az Origót, a PestiSrácokat vagy a megafonosokat.

Ma a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériumának delegációját fogadta a Munkáspárt. Pártunk részéről az alelnök, valamint az országos elnökség tagjai: Kovács István, Lisztes Vince és Urbin György vettek részt.

Kis hazánk tátott szájjal figyeli az új hatalom első lépéseit. 👀

Ez az! Ezt vártuk, le kell számolni ezzel a piszkos bandával! Valami ilyesmi foroghat sok-sok hazánkfia fejében, akik április 12-én újra szavaztak.

Ámulva figyelik az új hatalmat: bátrak, karakánok. Ja, és persze rendkívül transzparensek is. Ezt senki se tudja, hogy pontosan mit is jelent, de rohadtul jól hangzik, és ez ma egyfajta jelszó az új klubba való belépéshez.

Igazi mézes hetek ezek. 🍯
Hulljanak a fejek! Dolgozzon az ügyészség, a NAV, a rendőrség! Le velük! Mármint a szemét NER-esekkel! Vegyük el a vagyonukat! Hirdessünk amnesztiát, hogy legyen hely a börtönben a NER-eseknek!

„Recipe ferrum!” – kiáltják, mint egykor Rómában, amikor a tömeg a gladiátor halálát követelte. Hát nem csodálatos?

Nem kell törődni a híresztelésekkel, hogy majd emelkedik a benzin ára, meg mindennek az ára, eltörlik a rezsicsökkentést, a nők adókedvezményét! Ez csak a többszörösen megbukott ellenzék gonosz pletykája.

Van miniszterelnökünk, másnak ilyen nincs, minden szavából kihallani, hogy ő tudja a dolgát. Mi mellette vagyunk mindhalálig! Ez utóbbi persze majd elválik, amikor a méz elfogy a madzagról, és cirkusz helyett már kenyérre vágyik a nagyérdemű. 🥖 Ja, és persze egy kis vajra is!

Tátott szájjal figyel a szűkebb csapat is. A miniszteri posztok már elkeltek, de van még finom falat bőven. Egy államtitkárság, esetleg helyettes államtitkárság – szóval van miért küzdeni. Ha nem jut, az gáz, de ahogyan a Tisza felkent színésze, Nagy Ervin mondta, biztosan lesz olyan pozíció a jövőben, amiben szolgálhatja hazáját.

A parlamenti ellenzék is annyira meglepődött a Tisza huszárvágásán, hogy még mindig nyitott szájjal figyeli, hogy mi is történik. Gondolták, hogy a győzelem után véget ért a kampány, már nem kell börtönnel fenyegetődzni, és a parlament alakuló ülésén csak normalizálódnak a dolgok. De nem ez történt!

A Mi Hazánk legalább egy pillanatra becsukta a száját és kivonult az ülésről, amikor elkezdték az EU-himnuszt meg a cigányhimnuszt játszani, a tiszások forradalmi indulójáról már nem is beszélve.

A Fidesz csak ült és bámult maga elé. Az úrifiú Gulyás Gergely a konstruktív ellenzéket akarja játszani. Pedig tudhatná, hogy ilyen harminchat éve nincs, nem is volt sohasem és aligha lesz. A hatalom ugyanis sohasem volt kíváncsi az ellenzéki ötletekre. Egyik se.

Doboghat benned európai szív, szavalhatsz a demokráciáról, de mondd meg őszintén: kétharmad birtokában ki törődne az ellenzékkel?

Mit tehet a Fidesz? Nagyjából semmit. Lehet az üléseket bojkottálni, de éppen Kövér László idején szigorodtak a játékszabályok. Bojkottálni lehet, de akkor nincs fizetés. Az pedig nem olyan jó dolog.

Lehet verekedni, léggömböket eregetni, lehet keresztbe feküdni az elnöki pulpitus előtt, de a fideszesek ehhez nem értenek, s erre is lecsapna a magyar, illetve „magyari” igazságszolgáltatás. Úgyhogy sakk-matt. ♟️

Persze valamit ki kell találniuk, mert azok is elvándorolnak tőlük, akik áprilisban rájuk szavaztak. Úgyhogy bele kéne húzni!

Eszembe jut a mondás: ne menjen a napra, akinek vaj van a fején! Lehet, hogy erről van szó?

Valljuk be őszintén: mi sem ocsúdtunk fel még egészen! Sok minden jelzőt mondhatnánk az új hatalom ténykedésére. Az antidemokratikus a finomabbak között lenne. De mi értelme lenne? Ki figyelne oda a mézes hetek idején?

Kivárunk! Megnézzük, hogy mi történik a gyakorlatban. Kapitalizmus van, a tőkések egymást ölik. A kapitalizmust ők akarták, a rendszerváltást ők csinálták, úgyhogy, ladies and gentlemen: jó szórakozást!

A mi dolgunk ott kezdődik, ahol a népbe rúgnak bele. Mert az hétszentség, hogy bele fognak rúgni. Tudod miért? Azért, mert kapitalizmus van, és csak a pénz számít. 💰

Ne szégyelljünk beszélni a szocializmusról! Magam is meglepődtem, hogy fiataljaink ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kádár-évfordulót az idén is megtartsuk. Helyes, tartsuk meg!

Manapság kiállni Kádár mellett nagyobb forradalmi tett, mint a tiszás gyűlésen csápolni. Sőt, a miénk az egyetlen forradalmi tett.

Május elsején megmutattuk, hogy vannak pártokba szervezett baloldali erők: a Munkáspárt és A Szolidaritás Pártja.

Valóságos pártok, nem értelmiségi vitakörök, nem „MSZP-árvák”, nem „elhagyott DK-sok”. Nem! A kapitalizmus, a tőke, a pénz uralma ellen következetesen küzdő erő. Nekünk nem kell keresgélni a baloldalt. Itt van!

Sok mindent nem tudunk, hibázunk is, de élünk. Úgyhogy, barátaim, csukjuk be a szánkat, elég a csodálkozásból, a megdöbbenésből! Harcra fel! ✊

Emlékszel az indulóra?
„Királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák!”

Ilyenek már nincsenek, illetve nagyon is vannak, csak manapság nem így hívják őket.

A paloták is állnak még. Sőt, tartok attól, hogy újabbak jönnek hozzájuk.

Barátaim! Nagy munka vár ma reátok, illetve ránk!

"A Munkáspárt számára Oroszország nem egy a világ országai közül, hanem olyan ország,
amely közel áll szívünkhöz. Mi nem feledjük a szovjet nép áldozatát, nem feledjük a
felszabadítást.
Elismerjük Oroszország jogát arra, hogy önállóan döntsön saját politikai rendszeréről. Tudjuk,
hogy a mai Oroszország az új világrendért folytatott harc fontos szereplője". –
Thürmer Gyula, Munkáspárt 32. kongresszus.