Büntetés-végrehajtás Toborzás

Gyászol a büntetés-végrehajtás! Elhunyt Foster, a Budapesti Fegyház és Börtön kábítószer-kereső kutyája

Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy 2026. június 5-én reggel, Budapesten, Káposztásmegyeren bekövetkezett közlekedési baleset következtében elhunyt a Budapesti Fegyház és Börtön szolgálati állományába tartozó kábítószer-kereső kutya, Foster.

Kutyavezető kolléganőnk szabadidejében saját járművével közlekedett, amikor közlekedési baleset részese lett. Szerencsére kolléganőnk könnyű sérüléseket szenvedett, azonban a vele utazó szolgálati kutyája tragikus módon a helyszínen elhunyt.

Foster von Olifox 2021-ben született, belga juhászkutya (Malinois) volt. 2024. augusztus 7-én sikeresen megszerezte a kábítószer-kereső kutya minősítést, ezt követően a Budapesti Fegyház és Börtön állományában teljesített szolgálatot, ahol feladatait magas színvonalon, megbízhatóan és elkötelezetten látta el.

A szolgálati kutyák a büntetés-végrehajtási szervezet munkájának nélkülözhetetlen szereplői. Feladataik közé tartozik az intézetek biztonságának támogatása, az őrző-védő munka, a nyomkövetés, valamint a kábítószerek és egyéb tiltott anyagok felderítése. A szolgálatba állított ebek hosszú, speciális képzésen vesznek részt, amelynek során képességeiknek megfelelő szakterületre készítik fel őket.

A közös kiképzés és a mindennapi szolgálat során a kutyavezető és kutyája között különleges bizalmi kapcsolat alakul ki, amely túlmutat a munkavégzés keretein. E kapcsolat jelentőségét jól mutatja, hogy a szolgálati kutyák nyugdíjazásukat követően sok esetben korábbi kutyavezetőjük gondoskodásában töltik életük hátralévő részét.

A tragikus esemény a büntetés-végrehajtási intézet munkatársait mélyen megrendítette. Foster igazai bajtárs volt, szolgálati ideje alatt bizonyította rátermettségét és megbízhatóságát, halála különösen nagy veszteség a büntetés-végrehajtási szervezet számára.

Bajtársai és munkatársai tisztelettel adóznak hűséges négylábú kollégájuk emléke előtt!

Mosolyból és élményekből nem volt hiány a központi gyermeknapon

Hangos gyermekkacaj, zene és jó hangulat töltötte meg 2026. május 30-án, szombaton a Büntetés-végrehajtás Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának Újhegyi úti telephelyét. A büntetés-végrehajtás gyereknapján minden korosztály megtalálhatta a hozzá legközelebb álló elfoglaltságot: csillámtetoválás, arc- és hennafestés, kézműves foglalkozások, kvíz, bubikavalkád és lufi kánaán várta kicsiket és nagyokat egyaránt, de az ugrálóvár, az óriáscsúszda és a lengőteke is hatalmas népszerűségnek örvendett.

A BvOP Humán Szolgálat, a BVOTRK, a Bv. Holding Kft., és a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete együttműködésében szervezett rendezvényen a családokat változatos programok várták, a napsütéses időjárás pedig csak fokozta a jó hangulatot. Az érdeklődők bepillantást nyerhettek a mintazárkába, bizonyíthattak, hogy vajon megtalálnák-e a zárkába rejtett tiltott tárgyakat, valamint ujj- és tenyérlenyomat mintát is adhattak. A legbátrabbak íjászatban és airsoft lövészetben is próbára tehették ügyességüket. A felnőttek sem maradtak elfoglaltság nélkül: egészségügyi szűrőbusz, masszázs, életmód-tanácsadás és gondosóra sátor várta őket.

A büntetés-végrehajtás idén megalakult zenekara kifejezetten gyermekműsorral készült az alkalomra: felcsendültek például a Dr. Bubó és a Mézga család jól ismert dallamai is. Az előadásba játékos feladatot is belecsempésztek: a hallgatóságnak ki kellett találnia, melyik dalt játsszák a zenészek, a helyes megfejtők pedig ajándékot kaptak.

Az intézkedéstaktikai- és a kutyás bemutató is nagy sikert aratott, de a látogatók megismerkedhettek egy keleti harcművészeti sportág, a kagami-ryu alapjaival is. Dorkaland zenés, gitáros műsorával szórakoztatta a közönséget, a délután folyamán pedig a bohóc bűvész trükkökkel és lufi hajtogatással kápráztatta el a kicsiket.

Egy biztos, a változatos programoknak köszönhetően senki sem ment haza üres kézzel. A család minden tagja bizonyíthatott a családi sorversenyen, ahol akadálypályán keresztül kellett megmutatniuk, hogy ők a legügyesebbek. A gyerekek rajzversenyen csillogtathatták meg kreativitásukat, de díjazták a legeredményesebb VR-játékosokat is, a nap végén pedig Bordás Anikó bv. ezredes, a BVOTRK megbízott vezetője átadta a nyereményeket a vetélkedők győzteseinek.

A kellemes időjárásnak és a szervezők által biztosított színes programoknak köszönhetően mindenki jó hangulatban, élményekkel gazdagon térhetett haza.

Csírájában elfojtották a csempészkrumplikat

Múlthétvégén ismeretlen személyek krumpliba rejtett mobiltelefonokat próbáltak bejuttatni a Budapesti Fegyház és Börtön területére. A gyenge próbálkozásokra 2026. május 15-én, majd május 17-én derített fényt az egyik foglalkoztatási felügyelő, aki a biztonsági ellenőrzés során bukkant a "Gyűjtő" udvarán heverő csomagokra. A gondosan összekötözött burgonyákat feltételezhetően a kerítésen át dobálták be a börtön területére.

Az átvizsgálás során a két külön alkalommal áthajított zöldségekből összesen tíz darab kis méretű, SIM kártyát nem tartalmazó mobiltelefon került elő.

A jelenség nem új keletű, a hozzátartozók folyamatosan újabb és újabb trükkökkel próbálnak tiltott tárgyakat – jellemzően mobiltelefonokat – bejuttatni a börtönök területére. Idén eddig összesen 167 esetben találtak nem engedélyezett telekommunikációs eszközt a bv. intézetekben. A szigorú biztonsági intézkedéseknek, a modern technikai felszereltségnek és a hatékony felderítési munkafolyamatoknak köszönhetően az elmúlt évek alatt erőteljesen visszaszorultak a bv. szervekbe bekerült tiltott tárgyak. A 2021-es esetszámokhoz viszonyítva a tiltott mobiltelefonok száma több mint 35 %-kal csökkent.

A büntetés-végrehajtási szervezet következetesen és szigorúan lép fel minden olyan esetben, amikor az intézetekben illegális dolgokat találnak elő. Az intézet parancsnoka jelen esetben is ismeretlen tettes ellen szabálysértési feljelentést tett.

A Magyar Sport Napja: amikor a hivatás és a sport találkozik🚴‍♂️

Május 6-a a Magyar Sport Napja. Ezen a napon nemcsak a sporteredményeket ünnepeljük, hanem mindazokat is, akik a mozgást életük részévé tették, és példát mutatnak kitartásból, fegyelemből és közösségi szemléletből. A dátum nem véletlen: 1875. május 6-án rendezte meg Budapesten a Magyar Athletikai Club (MAC) – Magyarország legrégebbi sportegyesülete – a kontinens első szabadtéri sportversenyét. Az Országgyűlés 2017-ben egyhangú döntéssel nyilvánította ezt a napot hivatalosan is a Magyar Sport Napjává.

A büntetés-végrehajtási szervezet munkatársairól sokszor elsősorban a szolgálat, a fegyelem és a helytállás jut eszünkbe. Pedig az egyenruha mögött emberek vannak: célokkal, küzdelmekkel, szenvedéllyel és olyan hobbikkal, amelyek nemcsak kikapcsolják őket, hanem erőt is adnak a mindennapokhoz. A Magyar Sport Napja alkalmából három olyan kollégát mutatunk be, akik számára a mozgás nem egyszerű szabadidős tevékenység, hanem életforma.

A Szegedi Fegyház és Börtönben diplomás ápolóként dolgozó Pusztai Beáta bv. őrnagy számára a sport gyakorlatilag gyerekkora óta természetes része az életnek. Ötévesen kezdett sportolni, később több mint húsz évig judózott, majd a térdsérülések után új irányt talált: ma már a fekvenyomás világában ér el komoly eredményeket. Nemrég két versenyen is csúcsokat döntött, miközben heti öt alkalommal edz munka mellett.

„Gyerekkorom óta így élek, nem tudom máshogy elképzelni az életem. A sport nálunk olyan természetes volt, mint a reggeli fogmosás” – mesélte az őrnagynő, aki szerint a legnagyobb kihívást sokszor nem is maga az edzés, hanem a mentális átállás jelenti egy hosszú munkanap után.

Beáta számára a versenyzés nemcsak önmaga legyőzéséről szól, hanem a közösség képviseletéről is. Különösen fontosak számára a BM- és bv-s sportversenyek, hiszen ilyenkor intézetét és kollégáit is képviseli. Úgy látja, a sport egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes összekötni a generációkat.

„Nekünk, idősebbeknek kell példát mutatni és ösztönözni a fiatalokat is. A sport az egyik legjobb lehetőség arra, hogy különböző korú embereket hozzon össze és közösséget építsen.”

Hasonlóan gondolkodik a mozgásról Kállai Krisztina c. bv. törzszászlós, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön biztonsági felügyelője is, aki immár több mint 25 éve fut. Érdekesség, hogy annak idején éppen a büntetés-végrehajtási felvételi egyik futófeladata indította el ezen az úton.

„Nehezen teljesítettem a 2000 méteres futást, ezért elhatároztam, hogy arra mindig előre felkészülök. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy megszerettem a futást.”

Az első sikerélményeket újabb célok követték: hosszabb távok, félmaratonok, maratonok, majd ultrafutások. Ma már leginkább a terepfutás áll közel hozzá. A Zempléni-hegység ösvényein nemcsak sportol, hanem feltöltődik is.

„A terepfutás teljesen más élmény. Néha bele kell sétálni az emelkedőkbe, de amit a természet ad közben, az semmihez sem hasonlítható. Beszélgetünk, kikapcsolódunk, feltöltődünk.”

A sport nála már régen túlmutat az egyéni teljesítményen. Férjével közösen hozták létre a Laktát Sport Team egyesületet, amely futóversenyeket és közösségi programokat szervez. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy kezdők, gyermekek és akár gyalogolni vágyók is megtalálják a helyüket az eseményeiken.

„Nincs elvárás, csak annyi, hogy ma edzés van, és azt meg kell csinálni. A legfontosabb, hogy mindenki megtalálja azt a mozgásformát, ami örömet okoz számára.”

A sport szeretete Laczkó István bv. alezredes életében is meghatározó szerepet tölt be. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet munkatársa kétszer teljesítette az Ironman triatlont – azt a legendás versenyt, amely 3,8 kilométer úszásból, 180 kilométer kerékpározásból és egy teljes maratoni futásból áll.

Miközben sokan különleges sportolói adottságokat sejtenének egy ilyen teljesítmény mögött, az alezredes egészen másként látja magát.
„Nem tartom magam jó sportolónak. Nem tudok gyorsan futni, lassan úszom, a kerékpározás közben fáj a hátam. Egy dologban viszont nem ismerek tréfát: nem adom fel.”

Talán éppen ez a hozzáállás az, ami igazán inspirálóvá teszi történetét. Számára a sport nem elsősorban az eredményekről szól, hanem az egyensúlyról, a harmóniáról és a mentális stabilitásról.
„A sport képessé tesz mosolyogva dolgozni. A problémák kezelhetőbbé válnak, higgadtabb és terhelhetőbb vagyok.”

Az alezredes szerint a szervezeti sporteseményeknek különösen nagy jelentőségük van a büntetés-végrehajtásban. Felidézte, hogy volt olyan rendezvény, ahol több száz bv-s kolléga szurkolt egymásnak, és számos életre szóló barátság is sportversenyeken született.

A három kolléga története más és más, mégis van bennük valami közös: a kitartás, az önfegyelem és az a szemlélet, hogy a mozgás nem teher, hanem lehetőség. Lehetőség az egészségesebb életre, a közösségépítésre, a feltöltődésre és arra, hogy az ember a munkája mellett önmagára is időt szánjon.

Ahogy Laczkó István bv. alezredes egy általa kedvelt idézetet felidézve fogalmazott:

„Minden embernek két élete van. A második akkor kezdődik, amikor rájössz, hogy csak egy van.”

Érettségi vizsgák a rácsok mögött📝

Az ország középiskoláiban a hét elején kezdetét vette az idei érettségi vizsgaidőszak, ami a tantermeken túl a börtönökben is feszült pillanatokat okoz, ugyanis a büntetés-végrehajtás középfokú képzési rendszerében tanulmányaikat folytató fogvatartottak is elérkeztek a végső számonkérésükhöz.

A büntetés-végrehajtási szervezet öt agglomerációs központját érintően a 2025/26-os tanulmányi évben összesen 48 fogvatartott érettségizik. A vizsgahét mindenhol a hagyományos rend szerint zajlik: elsőként magyar nyelv és irodalomból adtak számot a tudásukról az elítéltek, majd a matematika volt soron, azt követően pedig a történelemi, s végül az idegen nyelvi feladatokat kell teljesíteni a sikeres írásbeli érettségi megszerzéséhez. A lebonyolítás a köznevelési rendszerben érvényes szabályok szerint történik, a feladatlapok, időkeretek és az értékelés egységesek.

Az elmúlt években jelentősen nőtt az érdeklődés a fogvatartottak körében a fejlődési lehetőségek iránt, és egyre több elítélt vesz részt országos szinten alap-, közép-, felsőfokú oktatásban. Mindamellett a börtönökben évtizedek óta tanulhatnak kétkezi szakmákat is a beiskolázott fogvatartottak, ahol gyakorlati oktatás kereteiben készülhetnek fel a szabadulás utáni munkavállalásra.

A tanulás, képzés lehetősége kiemelten fontos a fogvatartottak reintegrációjában, amelyet az intézetek elsődleges feladataik között kezelnek. A képzések nagymértékben elősegítik a szabadulás utáni visszailleszkedést, és biztosítja a tisztes munkavégzéshez szükséges végzettséget.

Az ezredforduló óta több százan szabadultak piacképes bizonyítvánnyal a börtönökből, ezáltal stabilabb alapot teremtve az új életükhöz.

Kétszáz éve született a Csemegi-kódex névadója

1826. május 3-án született Csemegi Károly magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakja, a Csemegi-kódex névadója, vagy ahogy Vámbéry Rusztem fogalmazott: „a törvényszerkesztésnek széles látókörű művésze”.

Csemegi Károly – Nasch József Károly kiskereskedő gyermekeként – Csongrádon született, 1826. május 3-án (1844-ben vezetékneve Naschról Csemegire módosult). A középiskola után jogi tanulmányait – házi tanítóként finanszírozva – a pesti egyetemen 1846-ban ügyvédi oklevél megszerzésével fejezte be. Szüleitől és tanulmányai révén számos nyelvből (francia, német, latin, olasz, görög, angol) kiváló tudásra tett szert.

1846-ban, mint tiszteletbeli aljegyző, Torontál vármegye szolgálatába lépett, majd a pozsonyi, utolsó rendi országgyűlésen, 1847-ben, a vármegye írnokaként vett részt. Ezt követően párizsi tanulmányútra ment. A szabadságharc idején őrnagyi rangot ért el. Saját szervezésű gyalogos zászlóaljának és lovas századának parancsnoki tisztét ő látta el. A fegyverletétel után várfogságban tartották, és büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan csak egészségi okokból szabadulhatott. 1850-től – rendőri felügyelet alatt – ügyvédi tevékenységet folytatott Aradon, majd hazafias kiállása és egyre növekvő népszerűségének csökkentése érdekében egy Butyin (Temesbökény) nevű faluba helyezték. 1858-tól ismét engedélyezték aradi működését.

A kiegyezés után a Deák Ferenc bizalmát élvező, akkor már neves jogász az Igazságügyminisztériumba került, előbb titkár, tiszteletbeli osztálytanácsos, nem sokkal később, 1868 áprilisától miniszteri tanácsos, 1871-ben helyettes államtitkár, 1872-től 1879-ig államtitkár lett. Két ciklusban, 1872-től 1878. január 3-i lemondásáig a Deák-párt, illetve a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője a pécskai választókerületben. 1879-től – az általa elképzelt miniszteri pozíció helyett – kúriai tanácselnök lett. 1893-ban sértettsége miatt, ugyanis Szilágyi Dezső igazságügyminiszter nem őt nevezte ki a Kúria másodelnökévé, a Kúriától vonult nyugalomba.

A tudományos felkészültségű és sokoldalú nyelvtudása révén a nemzetközi jogirodalomban rendkívül tájékozott Csemegi Károly aktívan részt vett a kiegyezés utáni igazságszolgáltatási reform munkálataiban: számos jelentős törvény megszületése az ő művének tekinthető. Ide sorolhatók – többek között – 1869-ben a bírói hatalom gyakorlásáról, 1871-ben a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, a bírói függetlenség biztosításáról és az ügyészségekről, 1872-ben az ideiglenes bűnvádi eljárásról, 1874-ben az ügyvédi rendtartásról szóló törvények stb. Legnagyobb alkotása az 1878-ban elfogadott első magyar büntetőtörvénykönyv, amelyet ma is kora társadalmának modern jogszabályaként ítélhetünk meg (külföldi visszhangja is igen pozitív volt).

A róla elnevezett Csemegi-kódex a francia, az olasz és a német büntetőjog alapos tanulmányozása során szerzett ismereteinek felhasználásával öt évig készült, és Indokolás című 700 oldalas részét a hazai jogászság napjainkig a jogtudományi szakirodalom egyik legkiválóbb szellemi termékeként tartja számon. A kihágásokról szóló 1879. évi XL. törvény szerkesztését is ő végezte. Kodifikátori munkásságának hatékonyságát az 1870-es évtized képviselőházi vitáiban kitűnő szónoki képességei is segítették (a Btk. tervezetét az országgyűlés 1875-től 1878-ig tárgyalta, ennek során Csemegi 101 beszédet mondott). 1879-től 1887-ig a bűnvádi eljárás kodifikációs munkálataival foglalkozott, 1882-ben és 1885-ben kidolgozta annak első és második tervezetét is. Az 1878. évi V. törvény és a többi büntető jogszabály következetes gyakorlati alkalmazásában, végrehajtásában kúriai bíróként Csemegi kiemelkedő szerepet játszott.

Politikai cikkei a Magyarország és az Alföld című lapokban, jogi cikkei és tanulmányai a Magyar Igazságügy, a Törvényszéki Csarnok, a Jogtudományi Szemle, a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny című szakfolyóiratokban és a Pester Lloyd, a Pesti Napló című napilapokban jelentek meg.

1878-ban kezdeményezte és megalapította a Magyar Jogász Egyletet, amelynek első elnöki funkcióját 1898 májusáig ő töltötte be. Leköszönésekor örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 1878-ban a Szent István-rend középkeresztjét, 1882-ben pedig a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta az uralkodótól. Horváth Tibor konklúzióját idézve „kodifikátori, bírói és szakírói tevékenysége révén Csemegi hosszan tartó és jelentős hatást gyakorolt a magyar büntetőjog fejlődésére” (bizonyos módosításokkal a kódex általános része 1950-ig, különös része pedig 1961-ig volt hatályban).

A magyar jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a büntetőjogi kodifikáció elismert egyénisége 72 évesen, 1899. március 18-án a fővárosban hunyt el. Síremlékét a Kerepesi úti temetőben 1902-ben avatták fel.

(forrás: Országgyűlési Könyvtár)

Orgonaillatú reggel – Édesanyjukat köszöntötték a Böri Bölcsibe járó kisgyermekek

Orgonaillat, ünnepi ruha, nagy ölelés, könnybe lábadt szemek: édesanyjukat köszöntötték a Böri Bölcsibe járó kisgyermekek. A kicsik ajándékot is készítettek anyák napjára.

Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük: a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet bölcsődéjében szerdán és csütörtökön reggel köszöntötték anyukájukat a gyerekek.

Németh Liliána Regina a szokásosnál is szebb ruhában érkezett szerdán a bölcsibe, ahova édesanyján kívül a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon szolgálatparancsnokként dolgozó apukája és óvodás testvére, Léna is elkísérte. Lilinek az öltözőszekrénytől ezúttal nem a csoportszobába vezetett az útja: az orgonaillatú aulában szívecskékkel díszített fal előtt nyújtotta át édesanyjának a kisgyermeknevelők segítségével készített ajándékot. A kicsik körberajzolták apró tenyerüket, majd a rajzot kiszínezték, nevelőik pedig kivágták és tartóra ragasztották: így készült az anyák napi meglepetés.

Lili anyukája, Németh-Varga Tímea – aki májusban tér vissza a Készenléti Rendőrség személyi állományába – meghatódva fogadta az ajándékot, és ezen a reggelen egy kicsit fátyolosabb tekintettel lépett ki a bölcsi ajtaján.

Akárcsak Temesi Petya anyukája, a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Titkársági Osztályán rendvédelmi alkalmazottként dolgozó Temesiné Vaskó Alexandra, aki szintén nagy ölelést kapott az anyák napi ajándék mellé. A tenyérnyomatos rajz kikerül a nappali falára, a kisfiú többi alkotása mellé. Vasárnap reggel pedig felkerekednek, és a nagymamákat és a dédnagymamákat is felköszöntik.

Petya tavaly március óta jár a Böri Bölcsi Erdő csoportjába, ősztől már óvodás lesz. Anyukája számára a kezdetektől nagy könnyebbséget jelent, hogy napközben is a közelben tudhatja kisfiát, ahogy az is kényelmes megoldás, hogy munka előtt és után nem kell átautóznia a városon, hogy bölcsibe hozza, majd hazavigye gyermekét.

A büntetés-végrehajtási szervezet – és a vármegye – egyetlen munkahelyi bölcsődéje 2023 tavaszán nyílt meg. A négycsoportos intézményben a bv-s csemeték mellett a társ rendvédelmi szerveknél dolgozók gyermekeit is fogadják.

„Üzenet a múltból 2026-2051 időkapszula”

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Tudományos Tanácsa, valamint a Budapesti Börtönmúzeum, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteménye és Dokumentumtára 2026-ban indította útjára az „Üzenet a múltból 2026-2051 időkapszula” című közös projektjét.

Az időkapszula elkészítésének és lezárásának különös oka és jelentősége volt, hogy 2025. április 17-én a Büntetés-végrehajtási Szervezet Tudományos Tanácsa és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága büszkén adta át a Budapesti Börtönmúzeumot, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteményét és Dokumentumtárát.

A Múzeum kiállítási anyagaiból, gyűjteményéből összeállított, a kor lenyomataiként értelmezhető könyvek, kiadványok, fényképek, relikviák, emléktárgyak mindegyike a büntetés-végrehajtás tevékenységéhez kapcsolódik.

A Budapesti Börtönmúzeumban elhelyezett időkapszula a látogatóktól elzárt térben, 25 évig fogja őrizni üzeneteinket.

Az alábbi felsorolás néhány példa az időkapszulában elhelyezett tárgyakról, amelyeket szintén kiemelkedő jelentőségük miatt kívánunk bemutatni: évkönyvek, tudományos kiadványok, kitüntetések, szolgálatellátással kapcsolatos tárgyak, dísztárgyak, fotók és különleges relikviák, gazdasági társaságok termékei.