TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

Bunford, N., Koppány, D., Ágrez, K., Hámori, Gy., & Evans, S. W. (2026). Update on The Evidence-Based Assessment of Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder in Youth. Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 1–27.

Objective
The goal of this review is to provide an updated evaluation of the reliability and validity of ADHD assessment measures since the last comprehensive review.

Method
Using an empirical rationale for measure selection, we evaluated measures with a revised version of the Rubric for Evaluating Norms, Validity, and Utility.

Results
The ADHD-RS, Conners, SNAP, and Vanderbilt scales had at least adequate descriptive information and excellent sensitivity to treatment, with most also showing adequate internal reliability and construct validity. Few studies examined clinical interviews and information was insufficient on most indices; only the DISC and K-SADS demonstrated adequate construct validity. Neuropsychological tests generally had adequate descriptive information, reliability, and construct validity, but discriminative validity and treatment sensitivity varied, with BRIEF values possibly inflated. Findings on impairment rating scales were mixed, though the AAPC, COSS, and IRS showed excellent sensitivity to treatment, and the IRS demonstrated broader reliability and validity. Strikingly little work addressed interrater or retest reliability, content validity, or generalization of reliability or validity. Reporting of ethnicity/race, SES, and medication status was inconsistent. Although concerns about reporting design constraints were raised a decade ago, we found no improvement in this regard: internal reliability was reported in only 18% of studies and assumptions were rarely tested.

Conclusions
We recommend more rigorous empirical research and further revisions to the rubric to advance reproducible science.

Update on The Evidence-Based Assessment of Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder in Youth The goal of this review is to provide an updated evaluation of the reliability and validity of ADHD assessment measures since the last comprehensive review.Using an empirical rationale for measure ...

Szeretettel gratulálunk Dr. Bunford Nórának, a Klinikai és Fejlődés-Neuropszichológia Kutatócsoport vezetőjének, aki az MTA gyermeket nevelő kutatók részére kiírt pályázatán az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelem benyújtásához szükséges értekezés megírásának támogatására nyert el támogatást.

Kutatási témájának címe: Az ADHD heterogenitásának tagolása érzelmi és jutalmazási jellemzők mentén (Parsing ADHD with emotional and reward traits)

Munkájához további sok sikert kívánunk!

Negyvenen nyertek támogatást az Akadémia gyermeket nevelő kutatók részére kiírt pályázatán A támogatottak két kategóriában összesen 60 millió forintnyi ösztöndíjat vehetnek igénybe. A nyertesek listája cikkünkben olvasható.

*MPSz Gyógypedagógiai Pszichológia különszám bemutatója*

Szeretettel meghívjuk Önöket a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője, Fülöp Márta és a 2025. évi „Gyógypedagógiai Pszichológia” különszám vendégszerkesztője, Bolla Veronika nevében a tematikus szám bemutatójára.

Időpont: március 18. 14-16 óra
Helyszín: ELTE BGGYK A202-es terme

A bemutató lehetőséget teremt párbeszédre a gyógypedagógia, pszichológia, pedagógia, szociális munka és egészségtudomány határterületein dolgozó szakemberek között. Várjuk mindazokat, akik a tudományos eredményeket a reflektív és humanista gyakorlat szolgálatába kívánják állítani.

MEGHÍVÓ MPSZ Gyógypedagógiai Pszichológia különszám bemutató – Magyar Pszichológiai Társaság Posted on 2026-02-26 by Bán Krisztina MEGHÍVÓ MPSZ Gyógypedagógiai Pszichológia különszám bemutató MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője, Fülöp Márta és a 2025. évi „Gyógypedagógiai Pszichológia” különszám vendégszerkesztője, Boll...

Gratulálunk Makrai Mártonnak (Környezeti Adaptáció és Űrpszichológia Kutatócsoport), aki a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencián (MSZNY) idén is legjobb bírálói díjat nyert!

További információ elérhető itt:

Makrai Mártoné a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia legjobb bírálói díja A Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencián (MSZNY) idén is legjobb bírálói díjat nyert Makrai Márton, a HUN-REN TTK KPI Környezeti Adaptáció és Űrpszichológia Kutatócsoportjának kutatója.A konferencia neve azt a korai motivációt tükrözi, hogy a számítógépes modellez....

Az alábbi linken megtekinthető a Magyar Pszichológiai Szemle legújabb számának beharangozója. A 2025/4-es számban négy empirikus és egy áttekintő tanulmány található, valamint egy könyvismertetés is helyet kapott. A tanulmányok közvetlenül elérhetők a címre kattintva!

https://docs.google.com/document/d/10irV8WBKd4CmXgqvGRzO46nEUrWR5aUq/edit =h.9h94k0ulancc

Gaál, Zs. A., Kojouharova, P., Czigler, I., & Nagy, B. (2025). Revisiting object contextual cueing: A replication study on implicit learning. Acta Psychologica, 263.

Object contextual cueing is an implicit learning paradigm in which the repeated co-occurrence of certain objects facilitates target detection, even when their spatial arrangement varies. In three experiments – where participants performed a visual search task in which the target was accompanied by either consistently repeated or randomly varying distractors – we attempted to replicate Chun and Jiang's (1999) study. In Experiment 1 (using faces; N = 25, M = 20.8 years) and Experiment 2 (using abstract figures; N = 25, M = 20.8 years), although participants became faster and more accurate over time, no significant difference emerged between repeated and new configurations. Thus, using the same experimental design, we were unable to replicate the object contextual cueing effect. In Experiment 3, we tested whether search strategy influences the effect by instructing one group to adopt an active search strategy and another to use a passive one (N = 20 per group, M = 21.8 and 21.7 years, respectively; active: actively search for the target, passive: let the unique item pop out). However, the manipulation had no effect: the contextual cueing effect did not emerge in either group. Importantly, within each group we observed substantial individual differences – some participants showed a facilitation effect, others no effect, and some even showed a reverse pattern. These findings suggest that object contextual cueing may not be a robust or universal phenomenon and may instead depend on individual cognitive styles or learning tendencies.

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0001691826000132

*** Richter Talentum Kiválósági PhD-ösztöndíj *** 🏆

Gratulálunk Ágrez Kristófnak (témavezetői Dr. Bunford Nóra és Prof. Dr. Vidnyánszky Zoltán) és Stelcz Rebekának (témavezetője Dr. Wittner Lucia), akik idén elnyerték a Richter Talentum Kiválósági PhD-ösztöndíjat.

További sok sikert kívánunk kutatómunkájukhoz!

https://www.gedeonrichter.com/.../rg-talentum-alapitvany

A Richter Gedeon Talentum Alapítvány idén is átadta a Richter Talentum Kiválósági PhD-ösztöndíjat, amellyel a posztgraduális képzésben részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatókat támogatja.

Az idei díjátadón 27 PhD-hallgató részesült ösztöndíjban az ország 6 egyeteméről. A program célja változatlan: biztos, kiszámítható támogatást nyújtani a tudományos utánpótlás számára, az állami ösztöndíjhoz hasonló mértékben.

Gratulálunk minden díjazottnak, és további sok sikert kívánunk a kutatói pályán!

További információ: https://www.gedeonrichter.com/hu-hu/fenntarthatosag/t%C3%A1rsadalmi-szerepv%C3%A1llal%C3%A1s/alapitvanyok/rg-talentum-alapitvany