A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára Magyarország egyik legértékesebb képzőművészeti könyvgyűjteménye. körülbelül 12.000 fotográfiát tartalmaz.
A könyvtár állománya az oktatás igényeihez igazodva felöleli mindazokat a szakterületeket, amelyek a művészeti oktatásban nélkülözhetetlenek. A könyvállomány átlagosan 3000 művel gyarapszik évenként. Külföldi folyóirataink jelentős része Magyarországon csak az Egyetem könyvtárában található meg. Az egyetem szaklevéltárában elsősorban az intézmény történetére vonatkozó iratok találhatóak meg. Ezek
közül a legfontosabbak az egyetem mindenkori legfőbb döntéshozó testületeinek jegyzőkönyvei és iktatott iratai. A levéltár nyitvatartása/kutatók fogadása:
Kedd: 12:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 18:00
Péntek: 09:30 - 15:30
A levéltár előzetes egyeztetést követően látogatható. A Művészeti Gyűjtemény mintegy 10.000 egyedi és sokszorosított grafikát, ill. Az itt található képanyag a 19. század második felétől a 20. század második feléig grafikatörténeti áttekintést ad (Berény Róbert, Derkovits Gyula, Edvi-Illés Aladár, Ferenczy Béni és Noémi, Glatz Oszkár, Iványi- Grünwald Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Patkó Károly, Réti István, Szőnyi István és Varga Nándor Lajos, az intézmény egykori oktatói közül pedig Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss János képviselteti magát.) Ehhez a gyűjteménymaghoz kapcsolódnak a Giovanni Battista Piranesi 18. századi rézmetsző művész eredeti lemezeiről készült levonatok, valamint a japán fametszeteket tartalmazó páratlan gyűjteményegység (Ohara Koszon, Ogata Gekko, Utagava Hiroshige, Kacusika Hokuszai munkái). Szintén unikális a szecessziós plakátművészet kiemelkedő darabjaiból álló kollekciónk (Alfons Mucha, Adolfo Hohenstein, Bruno Paul, Georges de Feure, Gisbert Combat, Ludwig Hohlwein, Louis J. Rhead, Paul Berthon). A sokszínű grafikai anyag mellett több, nemzetközi viszonylatban is jelentős fotográfus munkáit őrizzük. Közéjük tartoznak olyan, többségében a 19. század második felében és a 20. század elején aktív művészek, mint Alinari testvérek, Ottomar Anschütz, Paul Félix Bonfils, Adolphe Braun, Georg Maria Eckert, Edward Fox, Wilhelm von Gloeden báró, Louis Jean- Baptiste Igout, James Eadweard Muybridge, Achille Léon Quinet, Giorgio Sommer, Josef Wlha, a magyar alkotók közül Beszédes Sándor, Erdélyi Mór, Divald Károly, Klösz György, Müllner János és Weinwurm Antal.
08/06/2026
Az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye, szombaton, június 6-án a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség intézményi tagjaként vett részt a IX. Levéltári Pikniken, Budapest Főváros Levéltárában. Az egész napos rendezvényen intézmény-, és művészettörténeti kvízzel, keresztrejtvénnyel, színezőkkel, és egyetemi kiadványainkkal vártuk a látogatókat.
Köszönjük a lehetőséget a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek!
A 19. század kiemelkedő átfogó anatómiai és sebészeti atlasz Jean-Baptiste Marc Bourgery (1797-1849. június) francia orvos és anatómus, valamint Nicolas Henri Jacob francia litográfus, festő és illusztrátor közös alkotása, amelyet 1831 és 1854 között készítettek.
Bourgeryt számos szakember segítette, hogy a boncolások nyomán a lehető legjobb állapotban tudják a szerveket előkészíteni a rajzoláshoz. Közülük is kiemelkedik a francia orvos, Claude Bernard (1813 –1878).
Munkájuk figyelemre méltó teljesítmény volt, és a 19. század legszínvonalasabb anatómiai atlasza. A nyolc fejezet 725 színes, pontos anatómiai ábrát tartalmaz, amelyhez ihletet „a természetből merítettek”, biztosítva ezzel a pontos és tudományos információ közvetítését. A bevezetés és képaláírások angol, francia és spanyol nyelven olvashatók a 2005-ben kiadott, s a gyűjteményünkben elérhető fakszimile kiadásban.
Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében. https://www.mke.hu/konyvtar/index.php
20/05/2026
Az alábbi képekkel köszönjük meg, hogy részt vettek tegnap, az MKE Könyvtárában megtartott 1896-os millenniumi kiállításról szóló három részes előadássorozatunk utolsó alkalmán.
Külön örültünk, hogy többen voltak, akik mindhárom előadást meghallgatták!
Fotó: Buzsik Mária
18/05/2026
HETI KEDVENCÜNK
Előadás az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításról
(3. rész)
Idén, 2026-ban ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek központi eseménye a Városligetben megrendezett Millennium Ezredéves Országos Kiállítás volt.
Az esemény alkalmából a Magyar Képzőművészeti Egyetem háromrészes előadássorozattal készül, melyek havonta kerülnek megrendezésre, az Egyetem Könyvtárában: a harmadik, utolsó alkalom holnap, május 19-én, 18 órától lesz.
Tudta, hogy már a 19. század második felétől megrendezett világ-, és a hazai országos kiállítások alkalmából is adtak ki külön lapokat? A közel egyórás előadásban erről is beszélünk, de a korszak sajtóélete mellett, a millenniumi kiállítás alkalmából megjelent újságokról is szó lesz.
Megtudhatják, hogy melyik lapot nyomtatták a kiállítás területén, s azt is, hogy melyik épület szerepelt a Millennium című lap fejlécében.
A millenniumi kiállítás hangulatát korabeli sajtóból vett idézetekkel igyekszünk közelebb hozni Önökhöz!
Tartsanak velünk az időutazásban!
#1896
13/05/2026
04/05/2026
HETI KEDVENCÜNK
Millenniumi kiállítás 130.
1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás 1000. évfordulóját. Az országszerte tartott ünnepségek kiemelkedő eseménye az 1896. május 2 – november 3. között, a Városligetben, 520 000 m2 területen megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Közel 240 pavilonban mutatták be a múlt, a korabeli jelen és a várható jövő gazdasági, ipari, társadalmi állapotát, eredményeit. A múltat a Történelmi Főcsoport (ma: Vajdahunyad vára) épülete, a jelent és a jövőt az Iparcsarnok képviselte.
A képzőművészet nem tartozott sem a történelmi, sem a jelenkori főcsoporthoz, azonban mindkét részleghez kapcsolódott, hiszen retrospektív és jelenkori alkotásokat is bemutattak. A millenniumnak köszönhetően sok, még ma is fennálló köz-, és reprezentatív épületet készült el. Ilyen például a kiállítás képzőművészeti csoportjának központi épülete, a városligeti új, Schickedanz Albert tervezte Műcsarnok is, mely I. Ferenc József jelenlétében, éppen ma 130 éve, 1896. május 4-én nyitotta meg kapuit.
Az addig a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti épületében működő Műcsarnok már évekkel a millenniumi kiállítás előtt kinőtte a helyét, ezért elkezdődhetett egy új épület megtervezésének folyamata.
Az új Műcsarnok 16 termében a képzőművészeti csoport kiállítási katalógusa szerint több mint 260 művész közel 1350 műve került bemutatásra, különválasztva a bemutatót Retrospektív és Modern kiállítási részre. A Vasárnapi Ujság, 1896. május 10-ei számának, 306. oldalán ez olvasható:
„Május 4-én déli 1 órakor nyílt meg az új műcsarnok, a képzőművészetek kiállítása, mely magában foglalja a magyar festészet, szobrászat jelenét, de egyszersmind az elhunyt jeles művészek műveiből is igen sokat, valamint az utolsó tíz év nevezetesb alkotásait.”
Vajon kikét? Megtudhatja, ha ellátogat Könyvtárunkba, ahol belelapozhat a fent említett katalógusba.
Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében. https://www.mke.hu/konyvtar/index.php
29/04/2026
HETI KEDVENCÜNK
Az illusztráció története
Az illusztráció története című, 2019-ben kiadott könyv a képalkotás és a nyomtatás történetét öleli fel a világ minden tájáról, az ókortól napjainkig. Több száz színes kép mutatja be az illusztrációkat társadalmi, kulturális és technikai kontextusban. Az olvasók megismerkedhetnek a különféle technikákkal, kulturális normákkal, amelyek ezt a művészeti formát létrehozták.
A hiánypótló kötetet illusztrációtörténészekből, illusztrátorokból, és egyetemi tanárokból álló nemzetközi csoport írta: Susan Doyle az amerikai Rhode Island School of Design egyetemi docense, Jaleen Grove, a Kanadai Vizuális Írástudás Alapítvány (CAN) tagja, valamint Whitney Sherman a Maryland Institute College of Art képzőművészeti mesterképzésének igazgatója szerkesztették.
A bevezetőben olvashatunk arról, hogy mik az illusztráció alapvető feladatai: dokumentációs célokat szolgál, elbeszél, szórakoztat, megnyer, vagy meggyőz valaminek az ellenkezőjéről, valamint díszít, és dekorál. A képes idővonal felvázolja az illusztráció történetének jelentős állomásait, amelyeket a szerzők a további fejezetekben fejtenek ki részletesen. Kitérnek a barlangrajzokra, a divatillusztrációra, képregényekre, plakátra, karikatúrára, gyermekkönyvre, és a digitális művészetre egyaránt.
A kötet japán nyomatokról, fametszetekről szóló része közvetetten kapcsolódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjteményének japán, Meidzsi korszakból (1868-1912) származó műveihez is.
Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében. https://www.mke.hu/konyvtar/index.php
27/04/2026
Múlt héten a Nemzetközi Hét keretében az Egyetemre érkező Vendégek, a Könyvtárba is ellátogattak.
22/04/2026
HETI KEDVENCÜNK
„Nincs programon, nincs stílusom, nincs irányom” – Gerhard Richter művészetéről
A héten Gerhard Richter német festő, absztrakt művész (1932-) életét és pályafutását bemutató, 2009-ben megjelent könyvről olvashatnak ajánlót. A kötetből az általa írt levelek, illetve a róla készült tanulmányok és interjúk segítségével megismerhető a művész gondolatai, életfilozófiája.
Az absztrakt, a kapitalista realista, a konceptuális művészeti irányzatok által ihletett művész fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy művészet milyen módon adhat választ egyes társadalmi kérdésekre.
Az egyik levelében, 1961. április 6-án arról tájékoztatja Professor Heinz Lohmar-t, hogy elhagyja Drezdát, és az akadémiát. Az 1964-65-ben készült jegyzetből megtudjuk, hogy számára a fotó a legtökéletesebb kép:
„Nem változik, abszolút és feltétel nélküli […]. Nincs semmi furcsa abban, hogy fényképről festek. Mindenki használ fényképet ilyen-olyan módon. […] Tudod mi volt fantasztikus? Rájönni arra, hogy egy olyan nevetséges dolog, mint egy képeslap lemásolása, képhez [festményhez] vezethet.”
1966-ban egy rövid feljegyzésben megfogalmazza ars poeticáját: „Semmilyen célt, sem rendszert, sem tendenciát nem követek. Nincs programom, nincs stílusom, nincs irányom.”
A kötetet gazdagító fényképek a művész személyes gyűjteményéből származnak.
Aki szeretné még jobban megismerni Gerhard Richter életét és munkásságát, a további köteteket ajánljuk figyelmébe a KLM gyűjteményéből:
Gerhard Richter / edited by Benjamin H. D. Buchloch ; essays and interviews by Benjamin H. D. Buchloch, Gertrud Koch, Thomas Crow, Brigit Pelzer, Peter Osborne, Hal Foster, Johannes Meinhardt, and Rachel Haidu. – Cambridge, Mass. : MIT Press, 2009. https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF00159997
Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
A mai napon (2026. április 20) a könyvtár melletti mosdóban találtunk egy androidos telefont Café Frei matricával és országbérlettel. A telefont az Egyetem portáján adtuk le.
08/06/2026
26/05/2026
20/05/2026
18/05/2026
13/05/2026
04/05/2026
29/04/2026
27/04/2026
22/04/2026