Gyeney Laura Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes

Ünnepi kötet Kardos Gábor 70. születésnapjára

A nemzetiségi biztoshelyettes május 20-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Kardos Gábor Professzor Úr 70. születésnapja alkalmából megjelent ünnepi kötet bemutatóján vett részt.

A „Soft law-ból kemény kötelezettségek” című kötet Sonnevend Pál és Sulyok Katalin szerkesztésében jelent meg, és méltó módon tiszteleg Kardos Gábor sokrétű tudományos és oktatói pályája előtt. A kötet tanulmányai a nemzetközi jog, az európai jog, az emberi jogok és a kisebbségvédelem kérdéseit járják körül, azokat a témákat érintve, amelyek Professzor Úr szakmai pályáját is meghatározzák. A kötetben „Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar nemzetiségi választási rendszer: gondolatok a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügy apropóján” c. tanulmánnyal a nemzetiségi biztoshelyettes is tisztelgett Kardos Gábor munkássága előtt.

Kardos Gábor a kisebbségvédelem elismert és nagyra becsült szaktekintélye, akinek tudományos munkássága és oktatói tevékenysége hosszú évtizedek óta meghatározó jelentőségű a nemzetközi jog és a kisebbségi jogok területén. Az ünnepi alkalmon Professzor Úr ismét tanúbizonyságot tett híres szerénységéről is, miközben egy Illyés Gyulához kötődő anekdotára utalva finom humorral arra is emlékeztetett, hogy a túlzott szerénységgel sem árt óvatosan bánni. Ahogy az anekdota szerint Illyés beszélgetőtársa fogalmazott: „Maga mire ilyen szerény?” Pedig méltán lehet büszke pályája kiemelkedő eredményeire. Tudományos munkássága különösen jelentős az emberi jogok nemzetközi védelme, a kisebbségi jogok, valamint a kisebbségi konfliktusok nemzetközi jogi kezelése területén. Ezt jelzik többek között mára klasszikus hivatkozási ponttá vált kötetei, így az „Emberi jogok egy új korszak határán”, az „Üres kagylóhéj?”, valamint a „Kisebbségek: konfliktusok és garanciák” című munkái is.

Szakmai tekintélyét nemcsak publikációi, hanem nemzetközi szerepvállalása is jól mutatja: 1998 és 2022 között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szakértői bizottságának magyar tagjaként képviselte Magyarországot a kisebbségi nyelvi jogok védelmére létrehozott egyik legfontosabb európai mechanizmusban, és hozzájárult a Karta joganyagának konkretizálásához. Munkásságát 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2021-ben pedig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának legmagasabb rangú kitüntetésével, a Lippay-díjjal ismerték el.

Professzor Úrnak 70. születésnapja alkalmából jó egészséget, töretlen alkotókedvet és további eredményes munkát kívánunk!

Országos Nemzetiségi Rajzverseny és Fotópályázat 2026

Május 19-én nyolcadik alkalommal rendezte meg az Oktatási Hivatal Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központja a 2025/2026. tanévi Országos Nemzetiségi Rajzverseny és Fotópályázat díjátadó ünnepségét, valamint a kapcsolódó kiállítás megnyitóját. Az eseménynek idén a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Könyvtár adott otthont. A biztoshelyettest a díjátadón munkatársai képviselték.

A rendezvényen köszöntőt mondott Kállay Attiláné, a Nemzetiségi Pedagógiai Központ főosztályvezetője, Vejmoláné Rác-Petin Veszna, a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Iskola megbízott főigazgatója, Puszter Erzsébet, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese, valamint Kiss Adél grafikusművész, a zsűri elnöke. Az eseményt kulturális műsorok színesítették.

Az országos nemzetiségi rajzverseny és fotópályázat kilenc nemzetiség – bolgár, görög, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák és szlovén – óvodásait és tanulóit szólította meg. A pályázatok célja a hazai nemzetiségek kulturális örökségének, hagyományainak, népszokásainak és mindennapi életének képző- és fotóművészeti eszközökkel történő bemutatása, valamint a fiatalok kreativitásának ösztönzése volt.

Az országos nemzetiségi rajzverseny I. kategóriájában a nemzetiségi óvodások „Ünnepel a család” témakörben készített alkotásokkal vehettek részt. A II. kategóriában a nemzetiségi általános iskolák alsó tagozatos tanulói a „Megelevenedő hősök” témakörhöz kapcsolódva nemzetiségi irodalmunk, meséink és legendáink hőseit, illetve hőstetteit jeleníthették meg. A III. kategóriában a nemzetiségi általános iskolák felső tagozatos tanulói az „Örökségünk” témakörben nemzetiségi környezetük tárgyi emlékeit és/vagy szokásvilágát mutathatták be, míg a IV. kategóriában a középiskolás nemzetiségi tanulók „Újragondolt népi graffitik” címmel, a konyhai hímzett falvédők bölcsességeit újraértelmező alkotásokkal pályázhattak.

A fotópályázatra felső tagozatos és középiskolás diákok nevezhettek olyan alkotásokkal, amelyek a nemzetiségi identitást, a közösségi életet, a hagyományokat, az épített örökséget és az ünnepek világát jelenítették meg a fotóművészet nyelvén.

Szívből gratulálunk valamennyi díjazottnak és résztvevőnek a magas színvonalú alkotásokhoz!

Bátorság és Roma Ifjúság Napja

Május 16-án, a Bátorság és Roma Ifjúság Napján a nemzetiségi biztoshelyettes is részt vett a „371 csillag” című emlékműsoron, amelynek idén is a Nemzeti Színház adott otthont. A színház immár nyolcadik alkalommal biztosított méltó teret annak, hogy közösen emlékezzünk az Auschwitz–Birkenau-i cigányláger hőseire, azokra a roma emberekre, akik a legembertelenebb körülmények között is megőrizték méltóságukat, hitüket és bátorságukat.

Az idei előadás, a Törvény árnyékában című táncdráma nemcsak művészeti alkotás volt, hanem fájdalmas és felemelő történelmi üzenet is: emlékeztetett bennünket arra, hogy a szabadság, az emberi méltóság és az összetartozás értékei minden korban feltétlen védelmet érdemelnek.

Az est fellépői között szerepelt az Attraction Látványszínház, a 2013-as Britain’s Got Talent győztes csapata, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes táncosai, Balogh József, Künstler Ágnes (EtnoRom), Csányi Dávid színművész, a CISZ-GypsySoloist, Horváth Mónika, valamint a Romano Glaszo – Emberi Hang Művészeti Csoport. Az est főrendezője Papp Róbert, Sára Sándor díjas szerkesztő-rendező köszöntőbeszédében megfogalmazott gondolataival méltó módon erősítette az emlékezés közös üzenetét.

1944. május 16-án az Auschwitz–Birkenau-i cigányláger foglyai példátlan bátorsággal szálltak szembe a megsemmisítésükre készülő náci őrökkel. Kövekkel, deszkákkal, üvegdarabokkal, puszta kézzel védték az életet és az emberi méltóságot. Ez a lázadás örök bizonyítéka annak, hogy a reményt még a legsötétebb időkben sem lehet teljesen elpusztítani. 1945. augusztus 2-án végül felszámolták a cigánylágert, és egyetlen éjszaka alatt közel háromezer roma embert gyilkoltak meg – köztük számos magyar állampolgárt is. Nevük, történetük és sorsuk azonban nem merülhet feledésbe.

A „371 csillag” emlékműsor nemcsak a fájdalomról szólt, hanem a túlélés erejéről, az emberi tartásról és arról a hitről is, hogy a szeretet, az emlékezés és az összefogás erősebb lehet a gyűlöletnél. A hősök emléke pedig addig él tovább, amíg vannak, akik kimondják a nevüket, őrzik történetüket és továbbadják az igazságot.

Szakmai egyeztetés a Szerb Országos Önkormányzat vezetőivel

A mai napon szakmai megbeszélésre került sor a Szerb Országos Önkormányzat székházában, ahol a nemzetiségi biztoshelyettes találkozott Lásztity Jovánkával, az országos önkormányzat elnökével, valamint Brczán Krisztifor és Raczkó András elnökhelyettesekkel.

A tartalmas és konstruktív egyeztetés során kiemelt figyelmet kaptak a nemzetiségi választójoggal kapcsolatos aktuális kérdések, a felmerülő nehézségek és kihívások, továbbá az önkormányzat működését érintő fontos ügyek. Szó esett a magyarországi szerb közösség helyzetéről, a közösségi élet mindennapjait meghatározó kérdésekről, valamint a szerb nemzetiség kulturális és hagyományőrző ünnepeinek jelentőségéről is.

A találkozó ismét megerősítette, hogy a nemzetiségi közösségekkel folytatott folyamatos párbeszéd és együttműködés elengedhetetlen a közös ügyek hatékony képviseletéhez és a közösségi értékek megőrzéséhez. A felek egyetértettek abban, hogy a jövőben is fontos a rendszeres szakmai konzultáció és az együttműködés további erősítése.

Ruszin Nemzeti Ünnep Miskolcon

Május 9-én Miskolcon rendezte meg az Országos Ruszin Önkormányzat a Ruszin Nemzeti Ünnepet, amelyen a nemzetiségi biztoshelyettes videóüzenet formájában mondott ünnepi köszöntőt. Az ünnepi program Akathisztosszal kezdődött, amelyet Juhász Géza atya, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye első helynöke végzett.

A magyarországi ruszin közösség május 22-én a Rákóczi-szabadságharc beregszászi zászlóbontására és a ruszinság II. Rákóczi Ferenc iránti hűségére emlékezik. Ehhez a történelmi hagyományhoz kapcsolódik a „gens fidelissima”, vagyis a leghűségesebb nép elnevezés is.

Ünnepi üzenetében a nemzetiségi biztoshelyettes kiemelte, hogy a ruszin közösség történelmi jelenléte, nyelvi és kulturális öröksége, valamint közösségmegtartó ereje a magyarországi nemzetiségek sokszínűségének fontos részét képezik. Hangsúlyozta: a ruszin nemzeti ünnep egyszerre jelent történelmi emlékezést, a közösség megerősítését és felelősségvállalást azért, hogy a ruszin nyelv, kultúra és hagyomány a fiatalabb nemzedékek számára is élő örökség maradjon.

A miskolci ünnepség méltó keretet adott e közösségi és történelmi örökség felidézéséhez, különösen a gyermekek és a helyi ruszin közösség kulturális műsorain, valamint a ruszin értékek ápolását elismerő Hodinka Antal-díj átadásán keresztül.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága meghallgatta és támogatta Tarr Zoltán miniszterjelöltet

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2026-2030-as parlamenti ciklus első ülésén a mai napon meghallgatta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltet. A meghallgatáson a nemzetiségek képviselői számos, egyebek között a nemzetiségi önkormányzatok működését és finanszírozását, a nemzetiségi oktatást, illetőleg a nemzetiségi választásokat érintő kérdést és észrevételt fogalmaztak meg. A miniszterjelölt válaszában ígéretet tett arra, hogy valamennyi, a nemzetiségek életét érintő kérdésben a nemzetiségi közösségek képviselőivel együttműködve fog eljárni, továbbá biztosítani fogja a nemzetiségi intézmények finanszírozását és autonómiájuk visszaállítását is. Tarr Zoltán miniszterjelölt kiemelte: az új Kormány mindenkinek lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy szabadon élhesse meg kulturális identitását, egyben hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, annak érdekében, hogy Magyarország egy sokszínű, békés és nyugodt ország legyen. A bizottság egyhangúan támogatta Tarr Zoltán miniszterré történő kinevezését.

Fotó: Facebook/Sütő Ferenc

Letették esküjüket az új Országgyűlés szószólói

Az Országgyűlés 2026. május 9-i alakuló ülésén a megválasztott parlamenti képviselők mellett a nemzetiségi listát állító nemzetiségek szószólói is átvették megbízólevelüket és ünnepélyes keretek között esküt tettek.

A szószólók eskütételén az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes is részt vett. Az alakuló ülésen a sükösdi Sugó Tamburazenekar roma gyermek tagjainak előadásában a magyarországi cigányság himnusza, a „Zöld az erdő, zöld a hegy is” felcsendült, a magyarországi parlamentáris demokrácia történetében első alkalommal.

A Sugó Tamburazenekar gyermek művészei a Bácskában élő nemzetiségekre jellemző kultúrát népszerűsítik, előadásaikat magyar, cigány, horvát, bunyevác és szerb nyelven adják elő.

A nemzetiségi biztoshelyettes külön is üdvözli és a nemzetiségi jogok általános biztosítása szempontjából szimbolikus jelentőségűnek tartja mind a zenekar meghívását, mind pedig a cigányság himnuszának előadását. A nemzetiségi biztoshelyettes ezúton is gratulál és eredményes munkát kíván minden szószólónak!

„Új pedagógiai eszközökkel maradandó értékeinkért” – XIII. Nemzetiségi Konferencia a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karán

Május 7-én rendezte meg XIII. Nemzetiségi Konferenciáját a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kara, amelyen a nemzetiségi biztoshelyettes plenáris megnyitó előadást tartott. Az idei tanácskozás „Új pedagógiai eszközökkel maradandó értékeinkért” címmel hívta közös gondolkodásra a hazai nemzetiségi oktatás és közélet szereplőit, válaszokat keresve a nemzetiségi oktatást érintő aktuális kihívásokra és jövőbeli feladatokra.

A konferencia évről évre fontos szakmai és közösségi találkozási pontot jelent mindazok számára, akik elhivatottan dolgoznak a szlovák, román, roma és német nemzetiségi nevelés-oktatás területén. A rendezvényen a nemzetiségek vezető képviselői közül részt vett Englenderné Hock Ibolya (a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke), Paulik Antal (szlovák nemzetiségi szószóló), Hollerné Racskó Erzsébet (az Országos Szlovák Önkormányzat és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke) és Kozma György (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) is. A konferenciát nemzetiségi gyermekcsoportok színvonalas műsorai tették még emlékezetesebbé és bensőségesebbé.

Az előadók hangsúlyozták a nemzetiségi oktatás kiemelt szerepét a kulturális identitás megőrzésében, továbbá a szakmai fejlesztések és a korszerű pedagógiai eszközök alkalmazásának fontosságát. A konferencia résztvevői egybehangzóan megállapították, hogy a hagyományok továbbadása és a modern oktatási módszerek ötvözése kulcsfontosságú a fiatal generációk megszólításában és a közösségek megerősítésében.

A szakmai párbeszéd ismét rámutatott arra, hogy a nemzetiségi köznevelés területén dolgozók együttműködése és elkötelezettsége nélkülözhetetlen közös értékeink megőrzéséhez és továbbadásához.

A nemzetiségi biztoshelyettes részt vett Révkomáromban a II. Slachta Margit konferencián

A nemzetiségi biztoshelyettes is részt vett a Magyar Szövetség Nőtagozata és az Eleven Nők Fóruma közös konferenciáján Révkomáromban, ahol az előadók és a résztvevők Slachta Margit szellemi örökségére építve a női közéleti-politikai szerepvállalással, a kisebbségi lét kihívásaival, a szociális érzékenységgel és a rászorulók érdekében végzendő feladatokkal foglalkoztak.

A biztoshelyettes Schubert Olíviával, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnökével, egyben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata alelnökével vett részt az európai kisebbségek jogi helyzetéről, a nemzetiségi biztoshelyettes jogállásáról, feladatairól és lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen. A beszélgetés során részletesen bemutatta, hogy milyen módon szolgálhatja a biztoshelyettes a nemzetiségi jogok mind hatékonyabb biztosítását és érvényesítését Magyarországon.

Emlékezés és tiszteletadás az örmény genocídium áldozatai előtt

Akopjan Nikogosz - Országgyűlés, Örmény Nemzetiségi Szószóló meghívására a biztoshelyettes is részt vett az Örmény Genocídium 111. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Hagyományok Háza Színháztermében.

Az örmény genocídium 1915. április 24-én kezdődött az Oszmán Birodalomban, és mintegy másfél millió örmény életét követelte. Családok szakadtak szét, közösségek tűntek el, százezrek kényszerültek menekülésre.

Az eseményen köszöntőt mondott Haykak Arshamyan, az Örmény Köztársaság nagykövete, aki beszédében hangsúlyozta: az örmény nép ellen elkövetett bűntett azon történelmi tragédiák egyike volt, amely Raphael Lemkint a „népirtás” fogalmának megalkotására ösztönözte. Ez a meghatározás később alapjául szolgált az ENSZ 1948-as egyezményének, amely a népirtás megelőzését és büntetését tűzte ki célul. A nagykövet kiemelte, hogy a nemzetközi erőfeszítések ellenére a népirtás veszélye napjainkban sem szűnt meg. A 21. században is jelen van a faji és etnikai intolerancia, a gyűlöletbeszéd és az ezekből fakadó erőszak. A közöny, a tagadás és a történelem meghamisítása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a bűncselekmények megismétlődhessenek.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Örményország elkötelezetten támogat minden olyan kezdeményezést, amely a korai figyelmeztetést, a megelőzést és az ilyen bűncselekmények felszámolását szolgálja.

A megemlékezésen Diramerján Artin, az Országos Örmény Önkormányzat általános elnökhelyettese is köszöntötte a résztvevőket.

Az esemény méltó zenei keretét a Mendelssohn Kamarazenekar előadása adta, Karine Babajanyan operaénekes közreműködésével.

A megemlékezést követő napon a biztoshelyettes koszorút helyezett el a Duna-parti örmény kőkeresztnél, tisztelegve az áldozatok emléke előtt.

Az emlékezés nem csupán a múlt felidézése, hanem közös felelősségünk is: kimondani az igazságot, megőrizni az áldozatok emlékét, és tenni azért, hogy a gyűlölet, a kirekesztés és az embertelenség soha többé ne vezethessen hasonló tragédiához.

Fotó:
Örmény Kulturális Központ
Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága