Pomázi Norbert igazságügyi közlekedési szakértő

Éppen egy gyalogos elütéses baleset körülményeit vizsgálom, amely baleset gyalogátkelőhelyen következett be. A gépkocsivezető arra hivatkozott, hogy az úttest melletti területen parkoló autóbusz takarása miatt nem látta a járdán a gyalogátkelőhely felé közlekedő gyalogost, ezért nem is számított a gyalogos megjelenésére.
Sajnos ez nem egyedülálló példa, nagyon sok baleset történik gyalogosátkelőn. Tisztában vagyok vele, hogy a gyalogosok is sokszor figyelmetlenek és sok baleset elkerülhető lenne, ha az úttesten áthaladni szándékozó gyalogosok az úttestre lépés előtt körültekintőbbek lennének.
De!
❗️Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni❗️️
Én azt a szemléletet vallom, hogy a gyalogátkelőhelyre úgy kell tekinteni, mint egy kereszteződésre, ahol elsőbbségadási kötelezettségünk van! Éppen ezért a „Kijelölt gyalogosátkelőhely” és az „Elsőbbségadás kötelező!” közúti jelzőtábla az elsőbbségadási kötelezettség tekintetében azonos jelentéssel bír. A gyalogosátkelőt tehát ugyanúgy kell megközelíteni, mint egy kereszteződést, ahol elsőbbséget kell adnunk. Ha a kereszteződés, gyalogátkelőhely környezete rosszul belátható, akkor egészen annyira le kell lassítani, hogy a szükséges körültekintést végre tudjuk hajtani, és akár megállással is meg tudjuk adni az elsőbbséget a gyalogátkelőhely felé tartó gyalogos számára is!
A gyalogosok a közlekedés legvédtelenebb szereplői. Vigyázzunk rájuk!

Hétfő délután látta meg két autópályás járőr ezt a furgont Svájcban az A14-es autópályán, mely szokatlan „rakományával” haladt Zug irányába. A járművet egy közeli kihajtónál megállították, és a sofőrt intézkedés alá vonták. Eközben az átnedvesedett havat is megmérték, mely magassága helyenként a 40 cm-t is elérte. A 61 éves sofőrt nem nagyon zavarta az extra rakomány, és csak nehezen értette meg, hogy a hatalmas hómennyiség menet közben kisebb-nagyobb darabokban leeshet - vagy rossz esetben akár nagy tömegben lezúdulhat – a furgon tetejéről, mely rendkívül veszélyes helyzeteket, súlyos balesetet, vagy akár tragédiát is előidézhet. Mindenesetre a sofőrnek le kellett takarítani a havat járműve tetejéről, és csak azt követően folytathatta tovább az útját – egy rendőrségi feljelentéssel a farzsebében. Szerencse, hogy nagyobb baj nem történt!!!

Nem indul jól ez a reggel... 😞

🤣 Igyekszem előítéletek nélkül élni, ez az én hivatásomban különösen fontos! De ez a kép azért megmosolyogtatott! 🤣 És mivel éppen a témába vág, gondoltam ezzel színesítem a mai írásomat!

Miért nem használják a járművezetők az irányjelzőt?

Már egy ideje érlelődik bennem, hogy megosszak néhány gondolatot az irányjelző használatával kapcsolatban, mert azt tapasztalom, hogy itt elég nagy hiányosságok vannak. Néhány napja jártam a Bükkben autóval, és mivel szép idő volt, sokan túráztak, illetve kerékpároztak az úton, és azt tapasztaltam, hogy egy-egy kerékpáros, vagy gyalogos csoport kikerülése során tíz autósból kb. nyolc nem használja az irányjelzőt. Ez számomra egyértelműen arra mutat rá, hogy az emberek közönyösek egymással, nem érdekli őket, hogy segítsék mások biztonságos közlekedését!
Az irányjelző célja ugyanis nem más, minthogy előre jelezzük a szándékunkat a többiek számára. Precíz megnevezés szerint ez egy „irányváltoztatási szándékjelző” lenne, de nagy valószínűséggel így soha senki nem mondaná ki, így hát maradjon az irányjelző! :D De fontos, hogy tudjuk, hogy ez egy szándékjelző!
Nagyon szeretem azt a megfogalmazást, mert nagyon találó, hogy az irányjelző egy kommunikációs eszköz! A használójáról, vagy „nem használójáról” egyértelműen látszik, hogy mennyire tekinti partnernek a többi közlekedőt, mennyire érzi magát a közösség részének, vagy éppen mennyire tartja magát „magasabb rendűnek”, tudomást sem véve másokról.
De a gyakorlatban miért is fontos az irányjelző használata? Egyrészt mert a KRESZ előírja bizonyos helyzetekben (elindulás, megállás, terelővonal átlépés, úttest szélének átlépése, sávváltás, stb.), ezt elvileg mindenki tanulta és tudja (???), illetve szükség esetén fel tudja eleveníteni, én ennél kicsit gyakorlatiasabban szeretném megközelíteni.
Vegyük például a már említett esetet, gyalogos csoport, vagy kerékpárosok kikerülése. Tegyük fel, hogy halad egy autósor az egyenes úton, majd utolér egy gyalogos csoportot, akik az út jobb szélén, de az úttesten haladnak. A biztonságos kikerülésükhöz irányváltoztatás szükséges, valamilyen mértékben át kell húzódni a bal oldali, tehát a szembejövő forgalmi sávba. A sorban elöl haladó autó vezetője már messziről látja a gyalogosokat, így van ideje felmérni a forgalmi helyzetet, és eltervezni a biztonságos kikerülés folyamatát. A mögötte haladók viszont az ő járművének takarása miatt nem észlelhetik a gyalogosokat egészen addig, amíg ő a kikerülést meg nem kezdi. Tegyük fel, hogy van szemből is forgalom, és a sorban elöl haladó autónak még éppen van helye végrehajtani a gyalogosok kikerülését, de a mögötte haladó a szembejövők miatt ezt már nem tudja megtenni. Ha ő csak akkor észleli a gyalogosokat, amikor az előtte haladó megkezdi azok kikerülését, akkor adódhat olyan helyzet, hogy a gyalogosok már féktávolságon belül vannak, azaz nem tud lelassítani a gyalogosokig, de a kikerülésüket sem tudja végrehajtani a szembejövő miatt, és csak annyin múlik a baleset bekövetkezése, hogy a gyalogosok félre tudnak-e ugrani az autó elől. Ezzel szemben ha a sorban elöl haladó autó vezetője a gyalogosok észlelését követően irányjelzővel jelzi a kikerülési szándékát, a mögötte haladó – bár a gyalogosokat nem látja – fel tud készülni rá, hogy valami olyan dolog fog történni, ami beavatkozást kíván az ő részéről is, esetleg picit le is marad az előtte haladó mögött, de mindenképpen felfokozottabb lesz a figyelme, hamarabb fel fogja ismerni a helyzetet annál, mintha az teljesen váratlanul jelenne meg előtte!
Segítsük egymást, figyeljünk mások biztonságára is, és használjuk bátran és gyakran az irányjelzőt, mégha olykor feleslegesnek gondoljuk is! Inkább használjuk fölöslegesen, mintsem, hogy a használat elmulasztása miatt sodorjunk valakit balesetveszélyes szituációba!
A biztonság közös érdekünk! Tegyük együtt biztonságosabbá az utakat!

Utazás a kis házi kedvencünkkel
A minap, ahogy a kutyáimat sétáltattam, az egyik utcasarkon éppen kanyarodott előttem egy autó, és a vezető öléből az ablakon egy tündéri bichon havanese kutyus nézett éppen rám. Látványnak ez nagyon kedves és mókás, az én szívem is mosolyog ilyenkor, de aztán előbújt a racionálisabb énem, és elgondolkoztam rajta, hogy mekkora felelőtlenség ilyen veszélynek kitenni a kedvencünket, magunkat, és leginkább másokat!
A közlekedésben nem mindig úgy történik minden, ahogy szeretnénk, néha olyan váratlan helyzeteket kell megoldanunk, amire nem számítunk, és ahol esetleg tizedmásodperceknek is lehet jelentősége. Gondoljunk bele például, hogy ha kis kedvencünkkel az ölünkben utazunk, és az egyik kereszteződésnél nem adják meg számunkra az elsőbbséget, kihajt elénk egy autó, mi pedig nekiütközünk és kinyílik a légzsák… A légzsák olyan erővel fogja belepaszírozni a kis jószágot az arcunkba, hogy kérdéses van-e esély túlélni egy ilyen ütést, ha igen, akkor is garantált a többszörös állkapocscsont és arckoponya törés!
De ne történjen ütközés, csak egy figyelmetlen gyalogos miatt vészfékeznünk kell, a kutyus azonnal lecsúszik az ölünkből a lábtérbe a pedálokhoz és mondjuk fájdalmában beleharap a fékpedált nyomó lábunkba… Nem folytatom.
Nem akarok további rémtörténeteket kreálni, remélem ez a két gondolatébresztő példa is eléggé rávilágított arra, hogy magunkra és másokra is VESZÉLYES , ha vezetés közben az ölünkbe vesszük a kisállatunkat.
Rengeteg féle jó cuccot lehet már kapni, hogy az autóban is biztonságban szállíthassuk kis kedvencünket, hordozótáskák, szállítóboxok, biztonsági övhöz rögzíthető hámok, stb. Én a magam részéről a kombi autóm csomagterében szeretem szállítani a kutyáimat, tekintettel arra, hogy több nagytestű kutyám is van. Ott biztonsággal el tudom helyezni őket, ha akarnak tudnak nézelődni, de hosszabb úton van helyük lefeküdni is, és az ablakok rendszeres átlós lehúzásával (bal első – jobb hátsó, vagy jobb első – bal hátsó), az utastér gyors átszellőztetésével friss levegőt is tudok biztosítani a számukra.
A közlekedés veszélyes üzem, éppen ezért járművezetőként viselkedjünk mindig felelőségteljesen. A biztonság közös érdekünk! Tegyük együtt biztonságosabbá az utakat!

Autóüveg fóliázásról pro és kontra
A minap az egyik szomszédommal beszélgettünk az autóüveg fóliázásról, ez adta a mai témát. Sokan szeretik, dícsérik, és valóban el kell ismerni, hogy vannak előnyei, de én nem tudok szó nélkül elmenni a hátrányok mellett. Nem vagyok a fóliázás ellen, de a megfelelő döntés meghozatalához az előnyök mellett a hátrányokat is végig kell gondolni.
Talán a legnagyobb előnye, hogy tűző napsütésben egyrészt csökkenti a Nap vakító hatását, másrészt részben visszaveri a napsugarakat, ezáltal kevésbé tud felforrósodni a gépkocsi utastere. Másik előnye lehet, hogy korlátozza az utastérbe való belátást, ezért ha valami értéket az autóban hagyunk, az kevésbé fog szemet szúrni az erre vadászóknak.
De ami az egyik oldalról előny, az a másik oldalról hátrány, ezért érdemes ezt is átgondolni, mielőtt valaki autóüveg fóliázásra adja a fejét. Ahogy az a fenti képen is látható, a B-oszloptól hátrafelé nincs korlátozva a fóliák fényáteresztő képessége, azaz akár teljesen le lehet sötétíteni a hátsó oldalablakokat és a hátsó szélvédőt.
Engem alapvetően két dolog zavar és mindkettő a biztonságot érinti. Az egyik a gépkocsiból való kilátás, a másik a gépkocsin való átlátás.
A gépkocsiból való kilátás esetén arra gondolok, hogy a napok nem csak szikrázó napsütésből állnak nyáron sem, és a fólia ködös, szürke őszi és téli napokon is ott marad az ablakokon. Ha például esti sötétségben kell kitolatnunk a parkolóhelyről egy áruház parkolójában, rendkívül zavaró és balesetveszélyes, hogy nem tudjuk megfelelően áttekinteni az autónk környezetét.
Másrészt a biztonságos közlekedéshez hozzá tartozik, hogy a haladásunk során időközönként ellenőrizzük a környezetünket, hogy tisztában legyünk a forgalmi viszonyokkal. Ehhez időnként bele kell nézni a visszapillantó tükörbe, hogy a mögöttünk lévő forgalomról tájékozódjunk, párhuzamos közlekedés esetén nem árt tájékozódni a többi forgalmi sáv forgalmáról, és én szeretek előre is hosszabban tekinteni, nem csupán az előttem haladó járműig. Ebben korlátoz, ha túlságosan le van sötétítve az előttem haladó személygépkocsi hátsó szélvédője. Tudom, ha teherautó, vagy busz halad előttem, akkor se látok át rajta. Ez igaz, de nem is szeretek ilyen jármű mögött haladni, ezért vagy nagyobb követési távolságot tartok az olyan járművek mögött, amelyeken nem látok át, vagy ha a forgalmi viszonyok és a sebességhatárok megengedik, akkor igyekszem mielőbb megelőzni.
Összefoglalva tehát a fenti gondolatokat ne csak az utazási komfort növelése lebegjen a szemünk előtt, amikor az autóüveg fóliázás mellett döntünk, hanem vegyük figyelembe a közlekedésbiztonsági szempontokat is, mindezek együttes mérlegelésével hozzuk meg a felelőségteljes döntésünket.
A biztonság közös érdekünk! Tegyük együtt biztonságosabbá az utakat!

Miért veszélyes bedugott füllel közlekedni?

Rengeteg embert látni az utcán fülhallgatóval a fülében, vagy fejhallgatóval a fején. Nem véletlenül, kellemes dolog zenét hallgatni séta, futás, kerékpározás közben, s ha például nem zenét, hanem egy-egy hangoskönyvet, vagy előadást hallgatunk, az még hasznos is lehet. Ugyanakkor veszélyeket is rejt, ha az utcán bedugjuk a fülünket és ezáltal kizárjuk a hallószervünket a környezetünk érzékeléséből. Sajnos erről is tudok mesélni egy esetet…
Történt ugyanis, hogy egy lovaskocsi haladt egy földúton egy település külterületén. A lovaskocsit húzó két ló az előttük átszaladó vadaktól megijedve megugrott, a lovaskocsit meg épp megdobta egy útegyenetlenség, amitől a hajtó leesett a bakról a földre. Az elszabadult lovaskocsi hajtó nélkül a falu központja felé vette az irányt. Eközben egy fiatal fiúcska fülhallgatóval a fülében a falu főútján sétált az út szélén.
Azt hiszem sejtitek a folytatást…
Igen. Az elszabadult lovaskocsi éppen arra száguldott és hátulról érte utol a fiút. Többen is kint voltak az utcán, kiabáltak a fiúnak, de ő nem hallotta. A lovak szó szerint átgázoltak a fiún, aki koponyatörést, és további súlyos sérüléseket szenvedett.

Tehát akármennyire is kellemes zenét, vagy hasznos dolgokat hallgatni séta, illetve egyéb közlekedés közben, arra mindig figyeljünk, hogy ne zárjuk ki teljesen a külvilágot, csak olyan eszközzel és olyan hangerővel hallgassunk bármit, hogy mellette meghalljuk, ha hozzánk szól valaki, meghalljuk a gépjárművek motorzúgását, a kerékpárok csengőjét, a megkülönböztető hangjelzést, stb.

Útkanyarulatban való közlekedés

A legtöbb járművezető élvezi, amikor kanyarokkal tarkított útszakaszon közlekedik. Különösen igaz ez akkor, amikor jó ritmusa van az útnak, azaz nincs szükség gyakori fékezésekre és gyorsításokra, hanem normál haladási sebességgel bevehető, egymás után fűzött kanyarok vannak. Az ilyen utak mind gépkocsival 🚗, mind motorkerékpárral 🏍 élvezetesek, sokan csak azért keresnek ilyen útszakaszokat, hogy a vezetési élménnyel feltöltődjenek, kikapcsolódjanak a hétköznapokból.
Az élményszerzés mellett azonban egy sokkal fontosabb szempontnak is ott kell lebegnie a szemünk előtt, ez pedig nem más, mint a biztonság. A közlekedés során sose veszélyeztessük magunkat, és különösen ne veszélyeztessünk másokat! Mindig úgy közlekedjünk, hogy meg tudjunk állni minden olyan akadály előtt, amire az adott útszakaszon, az adott körülmények között számítani lehet. 🚧 Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell tudnunk állni azon a távolságon belül, amit éppen belátunk. (Csak megjegyzésként írom le, hogy egy szűk, egy nyomon járható úton az sem elég, ha a belátott távolságon meg tudunk állni, hiszen a szemből jövő jármű ugyanazon a nyomvonalon halad, mint mi, ilyen úton tehát a belátott útszakasz felénél meg kell tudni állni.)
Egy erdei szerpentinen, különösen késő tavaszi, vagy nyári időszakban a növényzet dús lombozata miatt sokszor nagyon lerövidül az az útszakasz, amit a kanyarba való behaladáskor belátunk. Ez akár 25…30 méter is lehet, és ne feledjük, nem tudhatjuk, hogy mi vár ránk az éppen be nem látott útszakaszon: egy feltorlódott kocsisor, egy műszaki hibás jármű, egy elesett kerékpáros, egy útra dőlt fa, stb., a potenciális veszélyforrásokat hosszasan lehetne sorolni!

A fotókon illusztrált baleset a Bükkben történt évekkel ezelőtt. Az UAZ egy erdészeti útról kanyarodott ki jobbra a közútra, a Fiat személygépkocsi pedig hátulról nekiütközött. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de a Fiat azért eléggé összetört. Számításaim szerint a Fiat a kanyarban 68…69 km/h sebességgel haladt, és fékezés után 55…60 km/h sebességgel ütközött a 10…15 km/h sebességgel haladó UAZ hátuljának.
Kérdés, hogy mi lett volna a biztonságos sebesség az adott helyen⁉️🤔
Lakott területen kívüli útszakaszról van szó, tehát a megengedett haladási sebesség 90 km/h, de ez egy tipikus példa arra, hogy a megengedett sebességnél jóval alacsonyabb az a sebesség, ami az adott útszakaszon biztonságos.
Fontos szempont, hogy milyen a kanyar íve, tehát mekkora az a sebesség, amivel a kerekek megcsúszása nélkül végig lehet haladni az útkanyarulaton. Számításaim szerint az adott kanyarban 73…77 km/h volt az a határsebesség, amivel megcsúszás, sodródás nélkül végig lehetett (volna) haladni, tehát a járművezető által alkalmazott 68…69 km/h-ás sebesség a kanyar ívéhez teljesen megfelelő és biztonságos volt.
A probléma a kanyar beláthatóságával volt❗️ Az adott kanyarban kb. 35 méter távolságról lehetett volna észlelni, hogy a jobb oldali forgalmi sávban az úttest szélén áll egy autó. Ahhoz, hogy a Fiat vezetője ilyen távolságon, a kanyarban fékezve biztonságosan meg tudjon állni, 50…55 km/h sebességnél nem lett volna szabad nagyobb tempóval haladni.
A sebesség tehát egy újra és újra visszatérő tényező a biztonságos közlekedésben. Közlekedjünk tudatosan és felelősségteljesen, ne bízzuk a vak szerencsére a magunk és mások biztonságát❗️

Mit gondoltok, hogy tud balesetet okozni egy vizes palack? 🤔

Sajnos a szakértői munkáim során fordult elő olyan eset, amikor a gépkocsivezető azért nem tudott megfelelően reagálni egy közlekedési helyzetben, mert valamilyen tárgy megakadályozta ebben. A fotókon illusztrált balesetnél a gépkocsivezető lábterében egy másfél literes vizes palack látható, ami nagy valószínűséggel közrejátszhatott a baleset bekövetkezésében. Azért csak „nagy valószínűséggel”, mert a baleset során a gépkocsi felborult, átfordult a hossztengelye körül, majd ezt követően az oldalával fának csapódott, így az utastérben lévő rögzítetlen tárgyak szabadon el tudtak mozdulni, tehát a vizes palack akár a borulás során is a későbbi feltalálási helyére, a járművezető lábterébe kerülhetett. A gépkocsi vizsgálata során a járművezető ülése alól több ilyen műanyag palack is előkerült. Ez azért veszélyes, mert akár egy erőteljes fékezésnél, akár egy bukkanón való áthaladásnál az ülés alól kigurulhatnak ezek a palackok, és megzavarhatják a járművezetőt, elvonhatják a figyelmét a vezetésről, sőt, akár a pedálok alá begurulva meg is akadályozhatják, hogy a gépkocsivezető benyomja a fékpedált.
⚠️ Fontos tehát, hogy semmit ne tároljunk a lábtérben, ami el tud csúszni, el tud gurulni❗️
Szintén nem szerencsés, ha magunk mellett, a jobb első ülésen „tároljuk” menet közben a magunkkal vitt folyadékot, telefont, táskát, stb., hiszen egy erőteljes fékezésnél ezek a tárgyak is előre csúsznak, zuhannak, s bár olyan közvetlen veszélyt nem jelentenek, mint egy pedál alá beguruló palack, de a vezető figyelmét elvonhatják a vezetésről, vagy a vezető megpróbálhatja elkapni az ülésről előre zuhanó tárgyakat, miközben akaratlanul a kormányt is elránthatja…
⚠️ A közlekedés veszélyes üzem, ne tegyük még veszélyesebbé❗️